Népszerű fejhallgatókban kimutatott biszfenolok, ftalátok: veszély a hormonháztartásra jelenthetnek
Számos, az Európai Unióban vezető technológiai vállalatok által forgalmazott fejhallgató tartalmazhat hormonrendszert megzavaró vegyi anyagokat, ami egy új tanulmány szerint hosszú távú egészségügyi kockázatok miatt kelt aggodalmat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Több mint 81 féle fejhallgatót elemeztek több mint 50 ismert márkától, köztük a Samsungtól, az Apple-től, a Sonymtól és a Sennheisertől. Minden egyes vizsgált modell tartalmazott legalább nyomokban olyan káros anyagokat, mint a biszfenolok, a ftalátok és az égésgátlók.
A biszfenolokat széles körben használják (forrás: angol) fogyasztási cikkekben, például élelmiszer-csomagolásban, műanyag palackokban, cumisüvegekben, tárolódobozokban és egyes elektronikai eszközökben. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint megzavarhatják a hormonrendszer működését, és károsíthatják a reproduktív egészséget.
A ftalátok a műanyagokat rugalmasabbá és tartósabbá teszik, és megtalálhatók például samponokban, orvosi eszközökben és bizonyos textíliákban. Egyes ftalátoknak való kitettség (forrás: angol) összefüggésbe hozható az elhízással, az inzulinrezisztenciával, az asztmával és figyelemzavarokkal – áll az európai biomonitorozási konzorcium, a HBM4EU adataiban.
A vizsgálatot az Arnika, egy cseh, nonprofit környezetvédelmi szervezet végezte a ToxFree LIFE for All projekttel együttműködésben, amelyet az EU finanszíroz.
Bár a tanulmány hangsúlyozza, hogy a fejhallgatók nem jelentenek „közvetlen” veszélyt az emberi egészségre, arra figyelmeztet, hogy a tartós kitettség hosszú távú népegészségügyi kockázatokkal jár, mivel a teljesen biztonságos expozíciós szintet még nem sikerült meghatározni.
A kutatók szétszerelték a fejhallgatókat, és 180 kemény, illetve puha műanyagmintát gyűjtöttek, amelyeket laboratóriumban elemeztek, hogy kiderüljön, jelen vannak-e bennük hormonrendszert megzavaró vegyi anyagok. Felnőtteknek, gyerekeknek és játékra szánt, úgynevezett gaming fejhallgatókat is teszteltek, mivel ezeket gyakran hosszú időn át használják.
A fejhallgatókat ezután a vegyi anyagoknak való kitettség alapján rangsorolták: a legkisebb kockázatú, biztonságosnak ítélt modellek zöld minősítést kaptak, a sárga azokat jelölte, amelyek „jogilag megfelelnek, de túllépik a szigorúbb önkéntes határértékeket”, a piros pedig a különösen aggasztó termékeket.
Összességében a modellek 44 százaléka kapott „piros” értékelést a kitettség miatti komoly aggodalomra utaló szint miatt, ugyanakkor ezeknek csak 11 százalékánál találtak olyan veszélyes anyagokat, amelyek közvetlenül érintkeznek a bőrrel.
Ez arra utal, hogy a gyártók elsősorban a puha műanyagból készült, érintésérzékeny, a füllel érintkező részek vegyi biztonságára figyelnek, miközben a fejhallgató más részei, például a szerkezetet adó kemény burkolat gyakran aggasztó mennyiségű káros anyagot tartalmaznak – közölték a kutatók.
A biszfenolok legmagasabb koncentrációját a My First Care fülhallgatóban mérték, amelyet kifejezetten gyerekeknek szánt termékként forgalmaznak, és például az Amazonon is elérhető. A tanulmány nem tette közzé, pontosan mennyi biszfenolt tartalmaz ez a fejhallgató.
A ftalátok többnyire a vezetékes fejhallgatókban voltak jelen, jellemzően kis, jogszabályban engedélyezett mennyiségben. Egy, a Temu által árusított gyerekfejhallgatóban azonban 4 950 mg/kg ftalátot mutattak ki, ami majdnem az ötszöröse a gyermekeknek szánt termékekre vonatkozó uniós határértéknek a blokk jogszabályai szerint (forrás: angol).
A legbiztonságosabbnak az Apple AirPods Pro 2 és a JBL Tune 720BT bizonyult. Néhány gyerekmodell, például az Oceania Trading Paw Patrol gyerekfejhallgatója viszont piros minősítést kapott a vegyi kitettséggel kapcsolatos aggályok miatt.
A felnőtteknek szánt gaming fejhallgatók csaknem 60 százaléka kapott „piros” besorolást, a gyerekeknek gyártott típusok azonban valamivel jobban szerepeltek: körülbelül felük „zöld” minősítést szerzett.
Az Euronews Next megkereste a tanulmányban említett gyártókat, de egyelőre nem érkezett válasz. Holland médiajelentések (forrás: angol) szerint egyes online kiskereskedők, például a Bol.com (forrás: angol), a CoolBlue és a Mediamarkt a tanulmány közzététele után leállították bizonyos fejhallgatómodellek árusítását.