A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal példátlanul széles nyomozati, vádemelési és vagyonvédelmi jogköröket kap. Vezetőjének kiválasztását heves szakmai és politikai viták, valamint egy váratlan visszalépés is kísérte.
Az új magyar kormányzat egyik legfontosabb ígérete a jogszerűtlenül kezelt vagy eltűnt állami vagyonok és pénzügyi eszközök visszaszerzése, és az újabb visszaélések megakadályozása. Erre a célra egy különleges hivatalt hoznak létre, melynek vezetőjét pénteken választották meg titkos szavazással, Unger Anna személyében, 145 szavazattal. Egyben hivatalba helyezték az intézmény helyettes vezetőjét, Tasnádi Katalin személyében, mint nyomozati elnökhelyettest. Az intézményt egy 5 fős vezetőség irányítja majd, amelynek három szakterületi tagjai is lesz, így lehetőség van a választást elvesztő szakember aktív bevonására is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az előzmények
A hét során a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a 96 jelöltből végül hármat hallgatott meg: Unger Anna Rózát, az ELTE politológusát és oktatóját, Ligeti Miklós jogászt, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, Sárvári Nicholast, kanadai–magyar üzletembert, aki nemzetközi vagyonvisszaszerzéssel és válságkezeléssel foglalkozó vállalkozást vezet.
Unger a meghallgatáson arra figyelmeztetett, hogy irreális volna hat éven belül minden nagy korrupciós ügyben jogerős ítéleteket várni. Programjában nemcsak egyes ügyek feltárásáról, hanem a korrupciót lehetővé tevő intézményi és politikai rendszer felszámolásáról beszélt. (A parlamenti szavazás előtti vitában a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy gyorsítani és rövidíteni tervezik a büntető eljárásokat az időhúzások és mentesülések megelőzésére.)
A bizottság végül Unger Anna Rózát javasolta az Országgyűlésnek. Ligeti Miklós négy támogató szavazatot kapott négy tartózkodás mellett, Unger jelölését hat képviselő támogatta, egy ellenezte, egy pedig tartózkodott. Sárvári Nicholas nem kapott elegendő támogatást.
Mi a feladat? Nyomozhat és vádat is emelhet
Az NVVH felállítása közvetlenül nem volt az uniós források felszabadításának előre meghatározott jogi feltétele, a két ügy között mégis szoros politikai és bizalmi kapcsolat látható, mivel Brüsszel azért tartotta vissza a Magyarországnak járó pénzek jelentős részét, mert nem látta kellően biztosítottnak a korrupció megelőzését, az uniós támogatások ellenőrzését és a szabálytalanságok következetes kivizsgálását.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett az NVVH azt is hivatott jelezni, hogy az új kormány nemcsak a jövőbeni uniós forrásokat akarja megvédeni, hanem a korábban jogellenesen elköltött közpénzeket is megpróbálja felkutatni és visszaszerezni. A hivatal tehát nem „nyitja ki a brüsszeli pénzcsapot”, de működőképessége, függetlensége és eredményessége fontos bizonyítéka lehet annak, hogy Magyarország képes megfelelő garanciákat adni az uniós pénzek szabályos felhasználására.
A hivatal feladata a közvagyonból jogellenesen kikerült pénzek és más vagyonelemek felkutatása, biztosítása és lehetőség szerinti visszaszerzése, de hatásköre ennél jóval szélesebb. Vizsgálhatja az állami és önkormányzati döntéseket, közbeszerzéseket, koncessziókat, támogatásokat, uniós forrásokat, állami vállalatokat, szerződéses láncokat, pénzmozgásokat és a háttérben álló tényleges tulajdonosokat is.
Az NVVH nem egyszerű ellenőrző vagy tanácsadó intézmény lesz. Saját vizsgálatokat és előkészítő eljárásokat folytathat, adatokat kérhet be és kapcsolhat össze, más hatóságok fellépését kezdeményezheti, valamint bizonyos korrupciós és közvagyont érintő bűncselekményeknél maga is nyomozhat.
A hivatal a vádemelés előtt folyamatban lévő ügyet is magához vonhat, ha úgy ítéli meg, hogy ezzel hatékonyabban képviselhető az állam büntető- vagy vagyoni igénye. Ilyen esetben az ügyészség helyébe léphet, vádat emelhet, majd a bíróság előtt közvádlóként képviselheti azt. Ezzel az Alaptörvény módosítása után megtört az ügyészség korábbi közvádlói monopóliuma.
Az intézmény egyszerre használhat közigazgatási, büntetőjogi és polgári jogi eszközöket. Ez adja az erejét, de ebből erednek a legfontosabb jogállami aggályok is: ekkora hatalom mellett különösen fontos lesz, hogy milyen belső ellenőrzés, bírósági kontroll és nyilvános elszámoltathatóság korlátozza a vezető döntési szabadságát.
Erős viták övezték a kiválasztást
A jelölési eljárás bírálói azt kifogásolták, hogy miközben a bizottság már kiválasztotta a három továbbjutót, a Tisza-frakció később külön jelöltként nevezte meg Sárvári Nicholast. Ez felvetette annak kérdését, hogy a frakció által támogatott pályázó ugyanolyan feltételekkel indult-e, mint a nyílt pályázat többi résztvevője.
Többen Ligeti Miklóst tartotta a jelöltek közül szakmailag a legalkalmasabbnak és leginkább tapasztaltnak, ezért Unger kiválasztását felháborítónak és aggasztónak nevezte. Más bírálók arra hívták fel a figyelmet, hogy Unger politológus, és nem rendelkezik olyan ügyészi vagy nyomozati múlttal, amelyet egy ekkora bűnüldözési szervezet irányítása megkövetelhet. Támogatói szerint ugyanakkor az elnök elsődleges feladata nem egyes nyomozások vezetése, hanem a különböző szakterületeket összefogó, független intézmény felépítése és stratégiai irányítása lesz.
A Fidesz és a Mi Hazánk képviselői nem vettek részt a bizottsági döntésben. A Fidesz szerint az NVVH túl széles nyomozati, vádemelési és információgyűjtési jogosítványokat kapott megfelelő külső kontroll nélkül, ezért a hivatal könnyen politikai leszámolások eszközévé válhat. A párt alkotmánybírósági felülvizsgálatot is kezdeményezett.
Az új hivatal sikerét nem az fogja eldönteni, hány látványos eljárást indít, hanem hogy a nyomozásokból születnek-e bíróság előtt is megálló vádiratok, jogerős ítéletek és ténylegesen visszaszerzett vagyonelemek. A pénzek egy része ugyanis külföldi bankszámlákon, összetett vállalati hálózatokban, ingatlanokban vagy nehezen azonosítható tulajdonosi konstrukciókban rejtőzhet, visszaszerzésük pedig hosszú nemzetközi jogi eljárásokat igényelhet.