Az MI-hez köthető elbocsátások ördögi kört indíthatnak: nő a munkanélküliség, visszaesik a fogyasztás, társadalmi feszültségek erősödnek – áll egy gondolatkísérleti forgatókönyvben.
Egy új, a 2028-as életet felvázoló forgatókönyv szerint a mesterséges intelligencia (MI) hamarosan olyan mértékben és olyan tempóban válthatja ki az emberi munkát, amelyet a társadalom már nem tud kezelni.
A prognózis szerint 2028-ra egy „globális intelligenciaválság” sújtja a világot, miután a mesterséges intelligencia kiszorítja a magasan képzett munkaerőt.
James Van Geelen, a Citrini amerikai befektetési kutatócég vezérigazgatója, valamint Alap Shah, egy MI-vállalkozó, a tanulmányt egy, 2028 júniusára datált fiktív feljegyzés formájában írták meg, amely visszatekint arra, miként bontakozott ki a válság.
Úgy képzelik, hogy az „emberi elavulás” miatti elbocsátások 2026-ban kezdődtek, amikor a vállalatok elkezdtek olyan MI-ügynököket alkalmazni, amelyek emberi felügyelet nélkül végeznek feladatokat.
Van Geelen és Shah utalnak azokra az elbocsátásokra is, amelyek januárban történtek a technológiai szektorban, amikor az Amazon, az Expedia és a Pinterest is MI-hez köthető leépítéseket jelentett be. A szakértők azonban korábban azt mondták, nehéz megállapítani, hogy valóban az MI által nyújtott hatékonyságnövekedés volt-e a fő ok.
A technológiai szektor leépítései ördögi kört indítanak el: ahogy a cégek egyre többet fektetnek be az MI-be, a modellek egyre jobbá válnak, és ezzel újabb elbocsátásokat igazolnak, írják a szerzők.
„Minden egyes vállalat reakciója önmagában racionális volt. Az összhatás viszont katasztrofális” – áll a prognózisban.
A vállalatoknak lépést kellett tartaniuk a legújabb technológiákkal, hogy versenyképesek maradjanak, így „a mesterséges intelligencia által leginkább fenyegetett szereplők lettek az MI legagresszívebb felhasználói” – fogalmaznak a szerzők.
Elmondásuk szerint a kiszorított irodai dolgozók alacsonyabb bérű állásokba és fizikai szakmákba kényszerültek, míg a kevesek, akik megtartották állásukat, bérstagnálással szembesültek. 2027 közepére az amerikai gazdaság recesszióba fordult, 2028-ra pedig a munkanélküliség meghaladta a 10 százalékot.
MI-ügynökök
A tanulmány szerint 2027-re az emberek eszközein a háttérben futnak majd az MI-ügynökök. Ők írják az összes számítógépes kódot, többhetes kutatási projekteket bonyolítanak le, és optimalizálják, mire költik a felhasználók a pénzüket.
Bár az MI az új gazdaságban valóban teremt bizonyos munkahelyeket – például promptmérnököknek, biztonsági kutatóknak vagy infrastruktúra-technikusoknak –, jóval több állást tesz feleslegessé. A forgatókönyv szerint az új pozíciók ráadásul csak a töredékét fizetik annak, amit a régiek.
Az, hogy az irodai dolgozók alacsonyabban fizetett munkákba kerültek át, a bőséges munkaerőkínálattal együtt tovább nyomta lefelé a béreket. Sok háztartás kénytelen hitelkártyákhoz vagy nyugdíj-megtakarításaihoz nyúlni, hogy törleszteni tudja a jelzáloghitelét. 2028-ra az amerikai gazdaság újabb jelzálogpiaci válság felé sodródik.
Ennek enyhítésére az államnak több pénzt kellene a háztartásokhoz irányítania, jóllehet a bércsökkenés miatt kevesebb adót szed be tőlük. A szerzők megjegyzik, hogy ez tovább terhelheti a gazdaságot.
A szerzők egy „Occupy Silicon Valley” mozgalmat is előrevetítenek, a 2010-es évek Wall Street-i tiltakozásaihoz hasonlóan, amelynek résztvevői 2028 májusában hetekre eltorlaszolják az Anthropic és az OpenAI San Franciscó-i irodáinak bejáratait.
Van Geelen és Shah óva intenek, hogy a forgatókönyv nem feltétlenül így valósul meg, ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a mesterséges intelligencia már most gyorsabban alakítja át a gazdaságot, mint ahogy az intézmények alkalmazkodni tudnának.