Hat EU-tagállam vitatja a készülő digitális hálózati törvényt, a távközlési szabályokat hazai kézben tartanák. Fogyasztók, partnerek és az EU ellenőre is kételkednek a Bizottság terveiben.
Ez a cikk először a EU Tech Loopon jelent meg, és az EU Tech Looppal kötött megállapodás keretében osztottuk meg az Euronewson.
Hat európai uniós tagállam, köztük Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország és Szlovénia, nemrég közös álláspontot küldött az Európai Unió Tanácsának, és ismét arra kérte az EU-t, hogy gondolja újra a készülő Digitális Hálózatokról szóló jogszabály (DNA) megközelítését, a Brüsszelben működő médiumok beszámolói szerint.
Az álláspont tartalma aligha újdonság: az uniós tagállamok többek között a frekvenciapolitika és -gazdálkodás feletti jogkört szeretnék megtartani.
Korábban az uniós miniszterek a készülő DNA több más fontos elemével szemben is szkeptikusak voltak, ilyenek a hálózati díjak, a távközlési cégek számára könnyített összeolvadások, valamint a digitális szolgáltatási szektorra előírt új szabályozási követelmények az úgynevezett egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében.
Noha az Európai Bizottság várhatóan 2026 januárjában terjeszti elő a frissített DNA-szöveget, a tagállamoktól, a vállalkozásoktól, a fogyasztói szervezetektől és a Bizottság saját felügyeleti testületétől, az EU Regulatory Scrutiny Boardtól érkező negatív jelzések arra utalnak, hogy ez a Bizottság egyik legnehezebb feladata lesz jövőre.
Mit mondtak korábban? Miniszteri álláspont a TTE Tanácsban
2024 decemberében a Közlekedési, távközlési és energiaügyi tanács ülésén az uniós miniszterek megvitatták a „Hogyan kezeljük Európa digitális infrastruktúra-igényeit?” című fehér könyvet, amely lényegében a Digitális Hálózatokról szóló jogszabály előfutáraként szolgált.
Akkor a miniszterek meglehetősen visszafogott, óvatos álláspontot fogalmaztak meg az új IP-összekapcsolási vitarendezési mechanizmusok szükségességéről (de facto hálózati díjakról). Azt is kijelentették, hogy az EU-ban az IP-összekapcsolási piac megfelelően működik, és a nemzeti szabályozó hatóságok önállóan is tapasztaltak a vitarendezésben.
A miniszterek azt is megkérdőjelezték a Digitális Hálózatokról szóló jogszabály egyik fő, hivatkozott indokát: az úgynevezett egyenlő versenyfeltételek megteremtésének szükségességét a távközlési és a digitális szolgáltatási szektor között, ami a távközlési szabálykönyv de facto kiterjesztését jelentené a technológiai iparra.
A miniszteri dokumentum szerint, miközben az egyenlő versenyfeltételekre való törekvés dicséretes, ez _"_nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rájuk, mivel ez az értéklánc mentén végzett tevékenységeiktől függ."
Végül a miniszterek megkérdőjelezték a „könnyített egyesülések a távközlési cégek számára” megközelítést is, hangsúlyozva, hogy számításba kell venni a versenyre gyakorolt hatást azokban a tagállami piacokban, amelyek jelenleg nem képesek pán-európai léptékben működni.
A fogyasztók ellenzik a hálózati díjakat
Júliusban vállalkozói és fogyasztói szervezetek egy csoportja (köztük olyanok is, amelyek normális esetben üdvözölnék a Bizottság szigorú szabályozói megközelítését) kritizálta a fair share/hálózati díjak újjáélesztését a javasolt IP-vitarendezési mechanizmusokon keresztül.
A levél azt is hangsúlyozta, hogy a hálózati díjakra vonatkozó tervek koncepcióját, amelyet a távközlési szolgáltatók 2022-ben vetettek fel először, a korábbi konzultációk már „egyértelműen elutasították” a fogyasztókra, a versenyre, az innovációra és a hálózatsemlegességre gyakorolt negatív hatásuk miatt, ezért nem szabad újranyitni.
Az USA és az EU kereskedelmi megállapodása és az EU vállalása, hogy nem vezet be hálózati díjakat
Az USA és az EU idei, többek között a kereskedelem terén is feszült viszonya korántsem ért véget, de augusztus végén megvalósult egy USA–EU kereskedelmi megállapodás.
A megállapodás 17. cikke kifejezetten kimondja, hogy az EU vállalja: nem vezet be hálózati díjakat. Hogy az EU a gyakorlatban is tartja-e ezt az ígéretet, majd kiderül.
Elutasítás az EU saját szabályozás-ellenőrzési testületétől
Végül, de nem utolsósorban: október végén az EU saját Regulatory Scrutiny Boardja, a Bizottságon belül működő független testület, amely tanácsot ad a biztosok kollégiumának, és „minőség-ellenőrzést és támogatást nyújt a Bizottság hatásvizsgálataihoz és értékeléseihez a jogalkotási folyamat korai szakaszaiban”, állítólag negatív véleményt adott a Digitális Hálózatokról szóló jogszabály előkészítettségéről. Ez keresztülhúzta a Bizottság terveit, hogy december végén közzétegye a tervezet szövegét.