A Földhöz legközelebbi ilyen objektumot eddig 1560 fényév távolságúnak gondolták, egy új tanulmány szerint azonban alig tizedennyire, 150 fényévre lehet több másik.
Egy, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban megjelent tanulmány szerzői arra jutottak, hogy a korábban véltnél jóval közelebb, mindössze 150 fényév távolságban is létezhetnek fekete lyukak.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia missziójának adatai alapján a tudósok idáig úgy gondolták, hogy a két legközelebbi ismert fekete lyuk a Gaia BH1 és a Gaia BH2, amelyek 1560, illetve 3800 fényévre találhatóak a Földtől.
Több is lehet belőlük a Hyades csillaghalmazban vagy annak közelében
A Padovai Egyetem és a Barcelonai Egyetem tudósai szimulációk segítségével követték nyomon a tőlünk mintegy 150 fényévre lévő Hyades nyílt halmazban lévő csillagok mozgását és fejlődését.
A nyílt csillaghalmaz több száz vagy több ezer csillag együttese, amelyeket a gravitációs vonzás lazán összetart, és amelyeknek bizonyos tulajdonságaik, például koruk vagy kémiai összetételük hasonló.
A szimuláció eredményeit összehasonlították a Hyades csillagainak tényleges helyzetével és sebességével, amelyeket pontosan ismerünk az ESA Gaia műholdjának megfigyelései alapján.
"Szimulációink csak akkor képesek egyidejűleg megfelelni a Hyades tömegének és méretének, ha a halmaz középpontjában több fekete lyuk létezik, vagy létezett" - mondja Stefano Torniamenti, a Padovai Egyetem posztdoktori kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A Hyades-halmaz jelenlegi tulajdonságait akkor sikerült a legjobban reprodukálni, ha két vagy három fekete lyuk szerepelt a szimulációkban, bár a kutatók szerint azok is jó egyezést adnak, amelyekben a halmazból "kidobott" objektumok szerepeltek.
Az eredmények arra utalnak, hogy léteznek fekete lyukak a halmazban, vagy ahhoz nagyon közel. Ha a számításokat igazolódnák, azzal az objketumok a Naprendszerünkhöz legközelebbi fekete lyukakká válnának.
"Ez a megfigyelés segít megérteni, hogy a fekete lyukak jelenléte hogyan befolyásolja a csillaghalmazok fejlődését, és hogy a csillaghalmazok hogyan viszonyulnak a gravitációs hullámforrásokhoz" - mondta Mark Gieles, a Barcelonai Egyetem Kvantumfizikai Tanszékének munkatársa.
Mi az a fekete lyuk?
A legtöbb fekete lyuk feltehetően szupernóva-robbanáson átesett hatalmas csillagokból keletkezik, amelyek tömege magába omlik, egyre szűkebbre és szűkebbre préselődik, míg végül olyan sűrű objektummá válik, hogy a fény sem tud szabadulni a gravitációs vonzása alól.
Mivel a fekete lyukakat a jelenlegi technológiával nem lehet közvetlenül megfigyelni, jelenlétükre általában a közelben lévő más anyagokra gyakorolt hatásuk tanulmányozásával következtetünk. Ha például egy fekete lyuk szétszakít egy, a közelében elhaladó csillagot, akkor ez a folyamat röntgensugárzást hoz létre, amely észlelhetővé válik.
A fekete lyukakkal kapcsolatos kutatások a 2015-ben észlelt gravitációs hullámok után gyorsultak fel, amelyeket két, 1,3 milliárd fényévre lévő fekete lyuk ütközésének tulajdonítottak.