NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Átírta a várostervezést a pandémia, élhetőbb irányba haladunk

Barcelona egyik utcájának átalakítási terve
Barcelona egyik utcájának átalakítási terve Szerzői jogok Fotó: Barcelona City Council
Írta: Gaia Lamperti
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A tömegközlekedés, a séta és a bicikli szűkíti az autók terét, és kellemesebb városi környezet alakul ki mellette.

HIRDETÉS

A pandémia során az emberek viselkedése sok szempontból megváltozott, egyes változásokra pedig a politikai döntéshozók a várostervezőkkel karöltve voltak kénytelenek reagálni. Hogy elkerüljék a tömegközlekedést, világszerte egyre többen ültek biciklire, vagy kezdtek metrózás és buszozás helyett egyszerűen besétálni a munkahelyükre

A nagyvárosok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyaloglást elősegítő környezet kialakítására. Számos példa közül emeljünk ki kettőt: az Egyesült Királyság kormánya 2 milliárd fontos sürgősségi alapot hozott létre, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket támogassa, New York pedig egyes utcákból kitiltotta az autókat. A gyalogosok előtérbe kerültek, a városi terek részben azért alakultak át, hogy könnyebb legyen betartani az előírt távolságtartást, és hogy az emberek minél több időt töltsenek a szabadban.

"A koronavírus-járvány a városi lakosság alapvető igényeit hozta előtérbe. Azt, hogy az emberek miként és hol töltik az idejüket a városaikban – mondta Richard Lambert, a londoni székhelyű városi közlekedési agytröszt és a Fare City társadalmi vállalkozás igazgatója az Euronews Nextnek. Hozzátette: – Mindez ahhoz vezetett, hogy az ideiglenes változásokat a városok térhasználatában állandósítsuk."

A Közlekedési Minisztérium hivatalos statisztikái szerint 2020-ban Angliában 7 százalékkal, 220 mérföldre nőtt az egy főre jutó éves gyalogos mérföldek száma, ami 2002 óta a legmagasabb érték.

Környezetvédelmi kérdés

A városok a világ üvegházhatású gázkibocsátásának a 70 százalékáért felelősek, és ennek 21 százalékáért kizárólag a közlekedés a felelős. A gyaloglásra és kerékpározásra való átállás drasztikusan csökkentheti a kibocsátást, no meg ez a közlekedés szén-dioxid-mentesítésének leggyorsabb és leghatékonyabb módja.

Lambert szerint mindez alapvető fontosságú, ugyanis az éghajlatváltozás miatt eleve olyan városokat kell kialakítani, ahol a népesség folyamatos növekedése mellett oda kell figyelni az élhetőségre. A Deloitte által a városok jövőjét meghatározó 12 trend közül a legfontosabbak, hogy zöldterületeket kell létrehozni, illetve meg kell valósítani az úgynevezett 15 perces városrészeket (azaz szinte minden 15 percen belül elérhető kell legyen), és intelligens, fenntartható mobilitási rendszereket kell bevezetni.

A világon már tengernyi kezdeményezés van, mellyel a városlakókat a gyaloglásra ösztönöznék: Szingapúr például olyan változtatásokat eszközölt, hogy rávegye a sétára az embereket, minek köszönhetően Lambert szerint ma ez a világ egyik legzöldebb városa. A szakértő szerint Barcelona is élen jár a fejlesztésekben, miként London, Freiburg és Milánó is. Mindegyikben jól összehangolt a tömegközlekedés, jók a sétaterek, és dolgoznak a történelmi városrészek autómentesítésén is.

Felejtsük el az autót

Lambert szerint eljött az idő, hogy elmozduljunk az egyéni közlekedési módoktól való függőségtől. Úgy véli, hogy egy városnak vonzó gyalogoshálózati lehetőségeken keresztül kell kedvet csinálnia a gyalogláshoz, ehhez viszont esztétikussá kell tenni a környezetet. 

Stina Hokby, a Fletcher Priest Architects várostervező iroda vezetője az Euronews Nextnek azt mondta, hogy az utazási igényt csökkentő, változatos területhasználati kombináció kialakításától kezdve az infrastruktúrába való befektetésig sokféle módon elkerülhető a korai autófüggő viselkedés. Főleg, hogy szerinte aki rászokik az autóra, azt nehéz később "kiemelni" belőle. 

Egészségesebb közösségek

Ha kevesebb a forgalmi dugó, jobb a levegő, ha több a gyalogos és a biciklis, az azt jelenti, hogy az emberek aktívabb életmódot élnek, és egyben azt is, hogy nagyobb a társadalmi interakciók száma. 

"Az aktív közlekedés a megoldás egyik része az egészségtelen életmódból eredő egészségügyi kockázatokra" – mondta a Euronewsnak Laura Luukkonen, a finnországi Turku városának vezető tanácsadója. 

Luukkonen volt az úgynevezett HEAT-projekt koordinátora. A HEAT egy olyan kezdeményezés, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jóváhagyott egészségügyi gazdasági értékelési eszközt alkalmazza a fizikai aktivitás egészségügyi előnyeinek gazdasági értékének kiszámítására Finnország délnyugati részén.

A tanulmány eredményeként frissítették a délnyugat-finnországi közlekedési hálózat tervét, pozitív kampányokat indítottak az aktív közlekedésről, és Turku városa ígéretet tett arra, hogy a várostervezésben olyan részvételi módszereket alkalmaznak, amelyek a lakosok számára az összetartozás és a fontosság érzését adhatják.

Gazdasági és társadalmi előnyök

Az aktív közlekedés egy város gazdasága számára is hatalmas előnyökkel jár. Számos tanulmány írja le, hogy ezek közé tartozik például az egészségügyi ágazatban kimutatható pénzügyi megtakarítások, vagy éppen a kisebb üzletek életképes működtetése. "A gyalogos és kerékpáros emberek nagyobb valószínűséggel költenek többet az üzletekben, mint azok, akik autóval közlekednek" – mondta Lambert, aki szerint az ingatlanok értéke is bizonyítottan növekszik, ha a könyék gyalogosbarát. 

Lambert úgy véli, a gyaloglás és a biciklizés a legigazságosabb mobilitási formák, ugyanis ezek a legkevésbé költségesek. Jelen világunkban szerinte a városi lakosság legszegényebb rétegei érzékelik a légszennyezés és a fenntartható közlekedési lehetőségekhez való hozzáférés hiányának negatív hatásait. Szerinte fontos, hogy az aktív- és a fenntartható közlekedésbe történő beruházásokat olyan városi területeken helyezzék előtérbe, ahol aktuálisan a legalacsonyabb a hozzáférés szintje. A lényeg, hogy minél több embert vonjanak be, minél több társadalmi rétegből, mert szerinte a gyalogos- és a biciklis közlekedés számos társadalmi különbséget elmos.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A világ biciklis nemzete: hogyan vált Hollandia a kerékpározás hazájává?

Tényleg csodaszer az ingyenes tömegközlekedés Európában, vagy tévút?

Kétszer annyian tömegközlekednek Spanyolországban mióta ingyenes bérletet vezettek be