Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Munkavállalói szakszervezetek: munkaügyi szabályozásért kiáltanak az extrém hőhullámok

Access to the comments Kommentek
Írta: Giulia Carbonaro
A londoni Buckingham palota őrét itatják július 18-án. Londonban aznap 40 Celsius fokot mértek.
A londoni Buckingham palota őrét itatják július 18-án. Londonban aznap 40 Celsius fokot mértek.   -   Szerzői jogok  Fotó: AP

Az Európai Unióban nincsen közösen meghatározott irányelv azzal kapcsolatban, hogy milyen maximális hőmérsékleten dolgozhatnak a munkavállalók, és hogy hol van az a pont, amikor fizetésmegvonás és elbocsátás veszélye nélkül befejezhetik a napi tevékenységüket. A hőhullámokkal tűzdelt nyarak és a globális felmelegedés szabályozás után kiáltanak.

Nagy-Britanniában hőhullám tarol: a lakosság kezdetben lelkesedett a szokatlan nyári időjárásért, most viszont már inkább aggódnak, hogy miként kezeljék a helyzetet. A brit szigeten először idén rendeltek el extrém hőségre vonatkozó figyelmeztetést, amire egy munkavállalói szakszervezet azonnal reagált: kérték a parlamentet, hogy fogadják el az úgynevezett "túl meleg van dolgozni" törvénytervezetet, amivel megvédenék a munkavállalókat a szervezetüket terhelő, az egészségre káros hőmérsékleten történő munkától.

A GMB felhívása két kérdést vet fel:

  • Mikor van túl meleg a munkához, illetve hogy
  • miért nincs ez a kérdés jobban szabályozva?

A szigetországban jelenleg nincs olyan rendelkezés, melyben meghatároznák, hogy egy munkahelyen milyen melegnek kell lennie ahhoz, hogy egy munkavállaló jogosan kérhesse, hogy hazaküldjék.

Az egészségügyi és a biztonsági irányelvek szerint a munkahelyeken "komfortos" munkakörülményeket kell biztosítani, de a hőfokot tekintve csak az alsó hőhatárt rögzítik, eszerint pedig irodai környezetben a hőmérséklet nem eshet 16 Celsius-fok alá, a fizikai munkát tekintve pedig előírás, hogy 13 fok alatt nem szabad dolgozni.

A jelenlegi hőhullámnak köszönhetően az egyébként hűvös, esős időjárásáról ismert Egyesült Királyságban is van igény a szabályozásra, ennél viszont jóval meglepőbb, hogy a magas hőmérséklethez sokkal jobban hozzászokott országokban sincsenek részletekbe bonyolódó szabályok, csak néhány irányelvet rögzítettek. Csokorba szedtük őket. 

Franciaország

Franciaországban a "Code du Travail"-ban rögzített munkaügyi törvényekben határozhatnák meg a munkahelyek maximális hőmérsékletét, de nem határozták meg. Az idevágó rendelkezésekben azonban leszögezték: a munkáltatóktól megkövetelik, hogy gondoskodjanak a munkavállalóik biztonságos munkakörülményeiről, ami természetesen magában foglalhatja az extrém hőség okozta kockázatok elleni védelmet.

A kódex egyik cikkelye szerint az építőipari ágazatban a munkáltatóknak legalább napi 3 liter vizet kell biztosítaniuk a dolgozóik számára, ami a forró napokon jelentős könnyítésnek számíthat.

Egy másik rendelkezés lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy félretegyék a munkájukat, amennyiben közvetlen életveszélytől tartanak. A törvény nem ír külön a hőhullámról, tehát a "túl meleg van-e dolgozni?" kérdésre adott válasz inkább értelmezés, illetve a munkaadó és a munkaadó közti megállapodás tárgya.

Olaszország

Az olasz munkajog hasonlóan jár el a franciához. Az országban nem határozták meg a munkahelyen megengedett maximális hőmérsékletet, de megkövetelik, hogy a munkáltatók gondoskodjanak a biztonságok körülmények közötti munkavégzésről. 

A Legfelsőbb Bíróság 2015-ös döntése szerint a munkavállalóknak jövedelemvesztés vagy elbocsátás nélkül joguk van megszakítani a tevékenységüket, amennyiben a munkáltatójuk nem garantálja a biztonságos munkakörülményeket, esetleg "tiltott" hőmérsékleten dolgoztatja őket.

A 2015-ös határozatban a bíróság egy olyan ügyben hozott ítéletet, mely a munkavégzés idején kialakult rendkívül hideg hőmérséklettel volt kapcsolatos, eszerint pedig ugyanez az irányelv alkalmazható a rendkívül meleg hőmérsékletre is.

Németország

Miként Nyugat-Európa nagyobb részében, úgy Németországban is felvetették a további szabályozást, például kitérnének arra is, hogy a diákoknak adott hőfok felett ne kelljen iskolába menniük.

Németországban a munkahelyeken a maximálisan megengedett hőmérsékletet 26 Celsius-fokban határozták meg, de ez a határérték nincs törvényben rögzítve. Ha a hőmérséklet meghaladja a 26 Celsius-fokot, a munkaadóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók biztonságosan folytassák tevékenységüket, értve ezalatt a megfelelő mennyiségű ivóvíz biztosítását, illetve ha a hőmérő eléri a 30 Celsius-fokot, akkor több munkaszünet engedélyezését.

Amennyiben a munkahely hőmérséklete meghaladja a 35 Celsius-fokot, a munkahely munkavégzésre "alkalmatlan" helyszínnek minősül – már ha a munkaadó nem tesz további intézkedéseket a komfortos körülmények kialakítására, azaz nem hűti le a helyszínt.

Spanyolország

A fentebbi országokhoz képest Spanyolország jóval egyértelműbben szabályozza a munkahelyi maximális hőmérsékletet. A Munkavédelmi Intézet leszögezi: az irodai munkához 17 és 27 Celsius-fok közötti hőmérsékletet kell biztosítani, míg a könnyű fizikai megterhelést igénylő munkát 14 és 25 Celsius-fok közötti hőmérsékleten kell végezni.

Ha egy munkáltató nem tartja be ezeket a követelményeket, a munkavállalók feljelentést tehetnek a Munkaügyi Felügyeletnél vagy a munkavállalói szakszervezetnél, akik így meggyőződhetnek a törvény betartásáról vagy esetleges nem-betartásáról.

Mennyire védettek a dolgozók a hőségtől?

Jelen állás szerint a globális felmelegedés gyorsabb, mint amilyen tempóval meghoznák a szükséges, a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályokat.

Noha a fentebb említett országokban egyes irányelvek megkövetelik a munkáltatóktól, hogy gondoskodjanak a dolgozóikról, az már nem világos, hogy a munkavállalók milyen gyakran szólalhatnak fel a kellemetlen körülmények között végzett munka ellen.

A munkavállalói szakszervezetek azon dolgoznak, hogy a regnáló kormányok írják elő azt a maximális hőmérsékletet, amely felett nem szabadna dolgozni.