Miként segíthetik a medúzák a világtengerek tisztítását? Szlovéniában gyűltek össze a téma nemzetközi szakértői.
Az európai tengerekben nagyon sok medúza él. Egyes tengerpartok közelében kifejezetten nagy számban vannak jelen, ami problémás. Szlovéniai kutatók azt vizsgálják, mik lehetnek az előnyei a medúzák elszaporodásának, segíthetnek-e a világtengerek tisztításában.
A szlovén part az Adriai-tenger medúzában gazdag térségei közé tartozik. Ez ökológiai és a gazdasági károkat is okoz.
A medúzarajok gyarapodásának kedvez a globális felmelegedés és a túlhalászás.
Katja Klun kutató a helyi fajokat tanulmányozza. Különös tekintettel az élőények kiválasztására.
Katja Klun, a Szlovén Nemzeti Biológiai Kutatóintézet tengerkémikusa: "Látni, hogy intenzív nyálelválasztásra képesek a medúzák stressz hatására. Így védik magukat vészhelyzetben."
Izraeli tudósokkal együttműködve egy kutatóhajón kiépített laboratóriumban elemzik a medúzák által kiválasztott folyadékot. Azt vizsgálják, hogy milyen hatóanyagokat tartalmaz a nyálka, illetve ezek miként használhatók a jövőben a tengerek tisztítására, például mikorműanyag részecskék esetében.
Katja Klun: "Megfigyelhető, hogy lassan megköti a mikroműanyagokat. A zöld részecskéket megköti a nyálka. Meg kell vizsgálni, hogy fenntartható-e ez a technológia, vagyis ne attól függjön a sikere, hogy mikor mennyi medúza szaporodik. Érdemes tervezetten szaporítani az állatokat"
A téma nemzetközi specialistái egy konferenciára gyűltek össze Szlovániában. A kutatók egyelőre még csak lehetőségeket vizsgálnak. Érdemes-e lehalászni az elszaporodó medúzákat, illetve miként lehetne időzítetten tenészteni azokat. A kérdésekre a GoJelly elnevezésű projekt keretében keresik a válaszokat.
A medúzák nagy része jelenleg a halászhálókban akad fenn, a halászok pedig eldobják a maradványaikat.
Jamileh Javidpour, óceanológus, a GoJelly projekt koordinátora: "A világ a tenger új forrásait kutatja. A GoJelly projekt keretében a medúzákra ilyen lehetséges új tengeri forrásként tekintünk, és reméljük, hogy ökológiai és gazdasági hasznot is hoznak majd."
A kutatási irányok között szerepel a mezőgazdasági műtrágyák előállításának lehetősége.
A medúza ritka tápanyagokat tartalmaz, például foszfátot, nitrogént és káliumot. Testükből kimutatták a tengerbe került és az állat által megkötött mezőgazdasági szennyezőanyagokat.
A tudósok előtt még számos kihívás áll, a fenntarthatóság és a konzerválás.
Tortsen Reunsch, a kieli CAU mezőgazdasági kutatója: "Problémát jelent, hogy a medúza nem tárolható hosszú ideig. Még vizsgáljuk, hogy miként kerülhető meg ez a probléma. Ha a szárítás mellett döntünk, kutatás tárgya lesz, hogy miként használható a szárított anyag a mezőgazdaságban úgy, hogy ne károsítsa a talajt, a növényeket, ne szennyezze a talajvizet és a levegőt."
Azt is vizsgálják olasz kutatók, hogy ehetők-e a medúzák. Még zajlanak a kísérletek, de annyi már kiderült, hogy a méreganyag eltávolítása után bizonyos medúzafélék kiválóak étkezési célra.
Antonella Leone, az ISPA-CNR agrogenetikusa: "Ez egy medúza kivonat, ami mikroalgákat tartalmaz. Az algák fogyasztása egészséges. Erős antioxidáns hatással rendelkeznek, és bizonyított, hogy a rákos sejtek osztódását fékezik."
A kutatások kezdetén a környezeti hatásokra koncentrálnak leginkább, az étkezési és egészségügyi lehetőségek feltárása később zajlik majd. A tudósok remélik, hogy a medúzák sok lehetőséget tartogatnak az ember és a természet számára.