Az ausztriai kutatásban a méhek gondolkodását próbálják megfejteni.
Vajon képesek a méhek megtanulni, hogyan kommunikáljanak a robotokkal? És a robotok azt, hogyan lépjenek kapcsolatba a méhekkel? Akár hiszik, akár nem, ilyen kérdésekre keresik a választ olyan európai kutatók, akiknek a célja például a környezevédelem új technológiáinak kifejlesztése.
A kutatók Ausztriában, Grazban majdnem minden nap egyedülálló kaptárakat építenek. Viaszpaneleket tesznek kicsi, érzékelőkkel felszerelt robotok fölé. Komplex biológiai algoritmusok segítenek a robotoknak abban, hogy különböző fizikai ingereket küldjenek az állatoknak. A kutatók ezután a méhek reakcióit figyelik.
— Ha megvan a kapcsolat, közelebbről megfigyelhetjük az információáramlást és azt, hogyan szűrik meg és tárolják a méhek az információt, ezáltal jobban megérthetjük az állatokat — mondta a kutatócsoport vezetője, Thomas Scmickl biológus.
A tudósok ebben az európai kutatási projektben arra programozták a kis robotokat, hogy próbálják meg elérni a méhek válaszát olyan ingerekre, mint a vibrálás, a légáramlás változása és a hőmérséklet-ingadozás.
— A robotokon belül vannak elektronikus részek. Ezeket képesek vagyunk melegíteni. Ha ezeket használjuk, a robot egyre melegebb lesz. Ezekhez a melegebb területekhez pedig szívesebben közelednek a méhek — magyarázta Ziad Salem rendszermérnök.
A következő lépésben a robotokat arra programozzák, hogy képesek legyenek maguktól utánozni azt a magatartást, amelyet a méhekkel való interakció alatt tapasztaltak. A tudósok azt akarják, hogy a robotok egy kollektív raj intelligenciát alakítsanak ki.
— Az olyan hőmérsékletű területeket, mint amely a kaptárokon belül uralkodik, egyetlen méh magától spontán nem biztos, hogy megtalálja. De ha egyszerre több állatra bízzuk ezt a feladatot, akkor biztosan sikerrel járnak. Mert közösségben dolgoznak. Megpróbáljuk reprodukálni a kollektív raj intelligencia példáját a robotokban — mondta Martin Stefanec biológus.
A kutatók abban bíznak, hogy a kis robotok egy nap meg tudják majd menteni a méheket, amelyek már most is nehéz környezeti nyomás alatt vannak. A méhkolóniák jóléte, védelme és hatékonysága nagyban növelhető lenne - állítják a tudósok.
— Tegyük fel, hogy hosszú, esős időszak jön nyáron vagy hideg idő, ami azt jelentheti, hogy a méheknek nincs elegendő táplálékuk. Ha ezt előre tudnánk a robotoktól, tudnánk szabályozni a királynőt, hogy kevesebb petét rakjon, kevesebb utódja legyen, hogy a már élők jobban tudjanak gondoskodni magukról, megelőzve például a kannibalizmust — mondta Martina Szopek biológus.
Hasonló vizsgálatokat végeznek egyes halfajoknál is. A kutatók abban bíznak, hogy a környezetvédelmen túl munkájuk hatással lehet a halászatra, állattartásra és a mezőgazdaságra. A kutatási projektekről részletesebben itt olvashatnak.