A Futuris stábja egy belgiumi lerakóban járt utána, hogyan semmisíthető meg, illetve hasznosítható újra hatékony, fenntartható módon a rengeteg műanyag és fém.
Az egyik belgiumi szemétlerakóban a kilencvenes évek óta 20 millió tonna szemetet égettek el. Nem kis ökológiai kihívás, egyben gazdasági lehetőség. Vajon hatékony, fenntartható módon megsemmisíthető, illetve újrahasznosítható ez a rengeteg műanyag és fém? Európai kutatók a dolgok mélyére ásnak, hogy megtalálják a választ.
A teljes terület 230 hektár. Egyes helyeken tíz méter vastag műanyag-, fa-, fém-, papír- vagy kartonréteg rejlik a mélyben. Ahol a legtöbb ember csak a szeméthalmot látja, az a hely a tudósok és a hulladékkezelők számára valódi aranybánya.
"Az itt található hulladék nagy mennyiségű másodlagos nyersanyagot és energiát jelent, amelyet ebből a régi lerakókból visszanyerhetünk és újra hozzáadhatjuk a gazdasághoz. Mindehhez azonban nagyon innovatív technológia szükségeltetik, így a hulladékot kivesszük a lerakóból és rendkívül fejlett válogatási technikának köszönhetően kinyerünk belőle bizonyos szegmenseket” - mondta Yves Tielemans, a Machiels Group osztályvezetője.
A technológiák egyikét Ausztriában tesztelik. Az ott látható prototípus három különböző szenzora lehetővé teszi a régi hulladéklerakókból származó hulladék kezelését, amelynek megváltozott összetétele és szerkezete a jelenleg használt szortírozó berendezéssel nem ilyen egyszerű.
"A lerakókon belül a hulladék különböző hatásoknak van kitéve, a por és a víz megváltoztatja a eltemetett hulladék felületét, ezenkívül a lerakóban nagyon alkalikus és savas is lehet a környezet, ami ugyancsak hatással van az anyagra, így amikor a hulladékot kivonják, mi adaptáljuk az algoritmusokat a gépünkben lévő szenzorokban, így megfelelően el tudjuk rendezni a különböző anyagokat, miközben bizonyosakat kizárunk” - mondta Bastian Küppers, a löbeni Montanuniversitat hulladékgazdálkodási szakértője.
A válogatás után az anyagot különféle fejlett vegyi folyamatokon keresztül lehet újrahasznosítani. A szakemberek például üvegporrá alakítják a hulladékot, homokkal keverik, az így kapott mixtúra építőipari alpanyagok fontos összetevője lehet.
"Ezeknek a termékeknek a kémiai állapota teljesen különbözik a hagyományos cementbetonétól, mechanikailag ugyanazokat a tulajdonságokat nyújtják, de kémiailag teljesen eltérőek, például jóval ellenállóbbak a savas támadásokkal vagy a magas hőmérsékletekkel szemben" – mondta Lukas Arnout mérnök.
Európa-szerte nagyjából 500 ezer hulladéklerakó vár ugyanerre, hogy mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból nyerő helyzetbe kerüljenek.
„Minden hulladéklerakó olyan, mint egy ház, mint egy építkezés: előbb-utóbb repedések lesznek rajta, előbb-utóbb vízszennyezés, talajszennyezés fog történni, vagyis előbb-utóbb mindegyik lerakóban be kell avatkozni. Ezért a fejlettebb lerakókban megpróbálják összekapcsolni a kármentési szempontot az erőforrás-helyreállítási tevékenységekkel” - mondta Peter Tom Jones mérnök és projektkordinátor.
A fejlett, felelősségtudatos hulladéklerakás kevesebb mint tíz éven belül realitás lehet Európában, persze csak akkor, ha a jogszabályi háttér is adott lesz hozzá.