De mi az az okosváros? És miért ad rá ennyi pénzt az EU?
Az európaiak kétharmada városokban él. Ahogy egyre többen költözünk ezekbe a gazdasági központokba munka és lehetőség után kutatva, olyan problémákkal kell megküzdenünk, mint a gazdasági nehézségek, lakhatás, közlekedés, szennyezés. Ami a városokat mérettől függően arra kényszeríti, hogy elgondolkodjanak azon, hogyan válhatnak okosvárossá.
Európa energiaszükségletének 80 százalékát városlakók használják fel – ugyanakkor a kontinens GDP-jének 85 százalékát termelik meg. 2050-re a Föld lakossága megduplázódhat, valószínűleg jó gondolat megisemerkedni az okosváros fogalmával.
Mi az az okosváros?
A városi élet tele van kérdésekkel. Mikor megy a következő busz? Hogyan lehet irányítani a forgalmat, hogy ne legyenek dugók? Hol van parkolóhely?
Ha ezekre a kérdésekre gyorsan kapunk választ, azzal időt és pénzt spórolunk meg, az életünk kellemesebb lesz. Mindez a termelékenységünkben is megmutatkozik. Ráadásul a mai információtechnológia segítségével ezek a kérdések könnyen megválaszolhatók. Elég szenzorokat, érzékelőket, reléket építeni mindenbe, ami csak van a városban, és rákötni az internetre.
A végeredmény? Szenzorok gyújtják fel az utcai lámpát, szükség esetén hívják a mentőt és a tűzoltót, vagy figyelmeztetnek valós időben a légszennyezésre. Applikációk róják ki ránk a kommunális adót, és figyelmeztetnek, ha elfelejtettük befizetni – ahogy arról is üzennek, ha a szokásos reggeli útvonalunkon közlekedési dugó van.
Az okosváros a városi élet valamennyi elemét felhasználva egy technológiai platformot hoz létre, ami lehetővé teszi, hogy az emberek, vállalkozások és kormányok kommunikáljanak és együttműködjenek.
Eddig méretgazdaságossági okokból csak nagyvárosok kezdtek ilyen fejlesztésekbe, de ma már a kisebbek is kezdenek felzárkózni.
Valencia, okosváros
Európa a 2020-ig tartó fejlesztési fázis középpontjába a városokat állította. A Regionális Alapok forásainak jelentős részét okosváros-projektekre címkézték – akár más, kormányok és városok számára elérhető forrásokkal kombinálva.
Mi ebben a logika? A kisebb városoknak a válság után nem áll elegendő forrás a rendelkezésére ahhoz, hogy okosvárossá váljanak. Az önkormányzatok eladósodtak, a költségvetésüket megkurtították. Fanny Gauret annak járt utána, hogyan indult el a spanyolországi Valencia az okosvárossá válás útján.
A nagyobb európai okosvárosok példáján felbuzdulva, Valencia 2012-ben kezdte meg az átalakulást. Az AppValencia nevű alkalmazás valós idejű információt ad a tömegközlekedésről, de városi közleményeket, figyelmeztetéseket is küld, a számláinkat is be lehet rajta fizetni. Mindez egy valós idejű adatokon alapuló okosváros menedzsment-platformba van integrálva, ami úttörőnek számít Spanyolországban.
- Ez a platform integrál minden információt a város összes szolgáltatójától és maguktól a város polgáraitól, de még a vállalkozásoktól beérkező külső információkat is – magyarázta a Városi Innovációs Centrum vezetője, Rafael Monterde-Díz az Euronewsnak. – A magánszektor képes arra, hogy elkészítse azokat az alkalmazásokat, amelyekből a város profitálhat, ugyanakkor ez egy élhető üzleti modell, amely számukra is profitot generál.
Valencia 2014 és 2020 között 1,14 milliárd eurót szánt az átalakulásra. Ebből 568 milliót az Európai Strukturális és Befektetési Alapok adnak. Hogyan változik ettől az élet Valenciában? Jó példa erre a közlekedésirányító központ.
- Valós időben tudjuk irányítani, hogy mi történjen a város fő útvonalain – mutatta be a központot Rafael. – Változtatni tudjuk a jelzőlámpák ritmusát, amivel részben elkerülhetők a dugók, márészt meg tudjuk könnyíteni az áthaladát például vészhelyzet esetén.
A rendszer csökkenti a szennyezést és csökkenti egyes szolgáltatások – például a víz és a villany – árát, ezért kibővítik. A spanyol kormány és az Unió további 6 millió eurót fordít a projektre, olyan vállalatokkal összefogva, mint a Telefonica nevű telekomcég.
- Az üzleti világban már nagy hangsúlyt helyezünk a dolgok internetével (IoT) kapcsolatos témakörökre, így az okosvárosokra is – magyarázta a telekomcég regionális vezetője Kim Faura. – A zsebünkben van egy érzékelő, ami nagyon sok információt szolgáltat. Becslések szerint 2020-ra már ötvenezer millió használati tárgy kapcsolódik majd az internethez.
- Az okosváros stratégiának köszönhetően ma már többet tudunk arról, milyen erőforrásokkal rendelkezik a város – folytatta Rafael. – Tudjuk, hogy a parkolóhelyek, utcai lámpák, szemetes kukák hol vannak, most a hatékony irányítás érdekében ezeket a tárgyakat érzékelőkkel szereljük fel, hogy beszéljenek hozzánk.
Az oktatás a kulcs
A sikeres átalakuláshoz koherens stratégia és a polgárok bizalmának megnyerése is szükséges. Valenciában ez a feladat Ximo Puigra, a regionális közigazgatás elnökére vár. Vele készített interjút a műsor házigazdája, Maithreyi Seetharaman.
Euronews: - Hogyan képzeli el az okos Valenciát, és hogyan nyeri meg a tervnek a polgárokat?
Ximo Puig: – Elég nehéz helyzetben voltunk, volt egyfajta múltban gyökerező bizalmatlanság a közszféra iránt. Még mindig nem könnyű, de az eredmények fokozatosan eloszlatják a kételyeket, egyre több polgár, egyre több vállalkozás szavaz bizalmat ennek a mindannyiunk életére kiható innovációs rendszernek, amely a közszféra és a magánszféra összefogásán alapul.
- Milyen állapotban van Valencia gazdasága? Hogyan aknázzák ki erősségeiket a technológia segítségével? Melyek a gyengeségeik?
- Az elmúlt évben a régió gazdasága három egész kilenc tized százalékkal nőtt. A valenciai cégek és polgárok nagy kihívásoknak feletek meg.
Problémát okoz az oktatásunkat úgy alakítani, hogy megfeleljen az ide költöző cégek igényeinek. Gondot okoz a nyelvi készségek hiánya is, mondhatjuk, hogy általában gondot okoz az oktatásunkat egy innovációs társadalom kívánalmaihoz igazítani. Például Valencia lesz az első spanyolországi város, ahol mindenkinek lesz szélessávú hozzáférése. Ez alapvető feltétele annak, hogy minden egyes családot, a város minden lakóját be tudjunk emelni a jövő információs társadalmába.
- Mennyire volt nehéz összeszedni a szükséges forrásokat a tőkepiacról? Esetleg pályázatokból, alapokból finanszírozták a projekteket? Ön szerint más európai városok is tudják követni az önök példáját?
- Kombinálni kellett a különböző típusú forrásokat. Voltak banki hitelek, bevontunk magánvállalkozásokat, és ott volt a non-profit szektor is. A magáncégek többféle formában is beszállhattak, és természetesen európai forrásokra is szükségünk volt, ahogy saját erőre is. Ez egy összetett folyamat.
Alapvetően más európai régiókhoz hasonló problémákkal küzdünk. Magától értetődő, hogy vannak nálunk fejlettebb és kevéséb fejlett régiók is. Végső soron ez az egész arról szól, hogy Európa igyekszik segíteni az európai régiókat egy mindenki előtt álló kihívás leküzdésében: be kell tagozódnunk az információs társadalomba.
—————————————————————————————————————-