Brit infláció gyorsul: márciusi 3,3% az iráni háború miatt dráguló üzemanyagok miatt, a Bank of England jövő heti kamatcsökkentése alig valószínű.
Az Egyesült Királyságban március folyamán végig gyorsult az élet drágulása, miután az iráni háború kitörését követően jelentősen megugrott a benzin és a dízel ára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A brit statisztikai hivatal adatai szerint az éves fogyasztóiár-infláció 3,3 százalékra emelkedett az előző havi 3 százalékról, ami megfelelt az előrejelzéseknek.
A mostani inflációs nyomás nagy részét az üzemanyagárak havi 8,7 százalékos emelkedése magyarázza, ami 2022 nyara, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta a legnagyobb ugrás.
A benzinkutakon túl a magasabb energiaárak hatása megjelent a repülőjegyárakban és az élelmiszer-ellátásban is, tovább bonyolítva a gazdasági helyzetet a kormány és a Bank of England számára.
Rachel Reeves brit pénzügyminiszter rámutatott, hogy bár a konfliktus nem brit földön zajlik, közvetlenül emeli a családok és vállalkozások számláit az egész országban.
Lindsay James, a Quilter befektetési stratégája úgy fogalmazott: „A ma reggeli inflációs adatok szerint a fogyasztói árindex 3,3 százalékra kúszott vissza, ami azt jelzi, hogy az árnyomás az iráni háború kitörése óta újra erősödik, ahelyett hogy fokozatosan eltűnne.”
Nemzetközi szinten ugyan látszanak a részvénypiacok bizonyos fokú korrekciójának jelei, az Európába irányuló fizikai olajszállítás piaca azonban továbbra is óriási nyomás alatt áll.
Szakértők szerint a mostani inflációs hullám lefékezésének gyakorlatilag egyetlen járható útja a Hormuzi-szoros gyors újranyitása, a helyzet azonban továbbra is feszült és kiszámíthatatlan.
Bank of England dilemmája
Az inflációs ugrás időzítése különösen problémás, mert egybeesik a hazai gazdaság lassulásának időszakával.
A munkaerőpiac friss adatai szerint csökken a bejelentett alkalmazottak száma, nő a gazdasági inaktivitás, miközben a béremelkedés üteme lassulni kezdett.
Az átlagos brit munkavállaló számára a létfontosságú kiadások emelkedése és a bérdinamika megtorpanása együtt komoly terhet jelent a reáljövedelmekre nézve.
A Bank of England számára az árak hirtelen megugrása felülírta a korábbi pályát, amely szerint már tavasszal megkezdhette volna a hitelkamatok csökkentését.
Az iráni háború eszkalációja előtt egyre szélesebb volt az egyetértés abban, hogy a jegybank 3,75 százalékról mérsékelni fogja alapkamatát, mivel az infláció ismét közelíteni látszott a hivatalos, 2 százalékos célhoz.
Most azonban, hogy az infláció a következő hónapokban akár a 4 százalékot is elérheti, a Monetáris Politikai Bizottság jóval nehezebb döntés előtt áll a jövő heti ülésén.
Közgazdászok körében egyre élénkebb vita zajlik arról, hogy a hagyományos kamatemelések megfelelő eszközt jelentenek-e ebben a sajátos válsághelyzetben.
James szerint „a kamatemelés kockázata, hogy félreértelmezi a problémát. Ezt az inflációs hullámot kínálati zavarok okozzák, nem pedig túlfűtött kereslet. A magasabb kamatok semmit nem tesznek azért, hogy több olaj vagy más áru jusson el a Közel-Keletről.”
Mindez arra utal, hogy a Bank of England végül a jelenlegi álláspont fenntartása mellett dönthet, változatlanul hagyva a kamatszintet, miközben figyeli, hogy az áremelkedés szélesebb körben is megjelenik-e a bérkövetelésekben.