A katolikus egyházfő Angolából érkezett afrikai körútja negyedik, egyben utolsó állomsára, ahol a lakosság mintegy háromnegyede katolikus.
Egyenlítői-Guinea fővárosába, Malabóba, afrikai körútjának negyedik, egyben utolsó állomására érkezett XIV. Leó pápa, ahol elítélte Afrika ásványkincseinek „gyarmatosítását” valamint a „hatalomvágyat” - abban az országban, amelynek elnyomó vezetője 1979 óta van hatalmon.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A többségében katolikusok lakta országban lekes tömeg várta a repülőtéren az egyházfőt, és rengetegen sorakoztak fel a fővárosba vezető út mentén, hogy üdvözöljék az 1982, II. János Pál látogatása óta első pápát, aki felkereste országukat.
Leó nyitott pápamobillal érkezett az elnöki palotához az éljenző, zászlókat lengető, lelkes hívek nagy örömére.
“Most hatalmas az örömünk, hiszen 44 évet vártunk a pápa érkezésére. Ez áldás az ország számára. Reméljük, hogy sok minden megváltozik, és elmélyül a hitünk” - mondta Diosdado Marques, az ország egyik magas rangú katolikus tisztviselője.
Az Afrika nyugati partján fekvő, egykori spanyol gyarmatot a kontinens leghosszabb ideje hivatalban lévő elnöke, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo irányítja, akit széles körű korrupcióval és autoriter politikával vádolnak.
A tengeri olajlelőhelyek felfedezése az 1990-es évek közepén gyakorlatilag egyik napról a másikra megváltoztatta Egyenlítői-Guinea gazdaságát: az Afrikai Fejlesztési Bank adatai szerint az olaj ma már a GDP közel felét és az export több mint 90%-át adja. Ennek ellenére az ország közel 2 millió lakosának több mint fele szegénységben él.
Emberi jogi szervezetek, köztük a Human Rights Watch, valamint francia és spanyol bírósági ügyek is dokumentálták, hogy a bevételek inkább az uralkodó Obiang családot gazdagították, mint a lakosság szélesebb rétegeit.
A pápa megemlékezett elődje, Ferenc halálának egy éves évfordulójáról
Az Angolából érkezett XIV. Leo az elnöki palotában találkozott Obianggal, majd beszédet mondott kormányzati tisztviselők, diplomaták és parlamenti képviselők előtt. Megjegyzte, hogy a találkozóra Ferenc pápa halálának első évfordulóján került sor, és a néhai pápát idézve elítélte a jövedelmi egyenlőtlenségeket, amelyek szerinte a minden áron a profitra törekvő globális gazdaság miatt súlyosbodtak.
„Egy ilyen gazdaság öl” – mondta. „Valójában manapság még nyilvánvalóbb, mint a korábbi években, hogy a fegyveres konfliktusok kirobbanását gyakran az olaj- és ásványlelőhelyek gyarmatosítása vezérli, a nemzetközi jog vagy a népek önrendelkezésének tiszteletben tartása nélkül.”
A Trump-adminisztráció, amely bejelentette, hogy szövetségeseivel ásványkereskedelmi blokkot hoz létre, versenyt fut azért, hogy hozzáférjen Afrika kritikus ásványokban gazdag régióihoz, és hogy legyőzze Kínát egy olyan régióban, ahol Peking régóta dominál.
Tavaly, amikor Washington kulcsfontosságú közvetítőjévé vált Kongó ásványokban gazdag, de konfliktusokkal sújtott, keleti régiójában zajló harcok megszüntetését célzó békemegállapodásnak, akkor partnerségi megállapodást is aláírt Kongóval, amely lehetővé tenné az amerikai vállalatok számára a kritikus ásványokhoz való hozzáférést.
Az Egyesült Államok a Lobito Corridorba, egy nagyszabású vasúti projektbe is befektet, amely megkönnyítené az ásványok exportját Zambia és Kongó régióiból Lobitón keresztül Angolában. Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan támogat egy dél-afrikai projektet is, amelynek célja ritkaföldfém-ásványok kinyerése ipari hulladékból.
Leó pápa azt javasolja Egyenlítői-Guineának, hogy tekintsen „Isten városára”
A pápa találkozói a régi elnöki palotában zajlottak. A kormány új fővárost épített Ciudad de la Paz, azaz a Béke Városa néven, de a kormányzati épületek átadása még nem fejeződött be.
A hatóságok szerint az új főváros építéséről szóló döntés stratégiai fontosságú volt, tekintettel a trópusi erdő fáiból faragott város bővítési lehetőségeire. Kritikusai azonban úgy vélik, hogy főváros áthelyezése súlyosbítaná az egyenlőtlenségeket, és további lehetőséget teremt az elnöki kör gazdagodására.
Leo az új fővárosra Szent Ágoston híres művére, az „Isten városára” hivatkozva utalt, amelyben az 5. századi filozófus két modellen keresztül értelmezte az emberiséget: a „földi városon”, ahol az emberek ideiglenesen élnek, és az örök „Isten városán”, amelyet Isten feltétel nélküli szeretete és egymás, különösen a szegények iránti szeretete jellemez.
A pápa nem említette meg az Obiang családdal kapcsolatos korrupciót vagy az új fővárossal kapcsolatos kritikákat. De azt javasolta, hogy Egyenlítői-Guinea tekintsen az „Isten városára” modellként.
“Létfontosságú különbséget tenni a tartós és a múlandó között, mentesülni az igazságtalan gazdagság hajszolásától és az uralkodás illúziójától.”
Börtönlátogatást is tervez a pápa
Egyenlítői-Guinea hivatalosan világi ország, de lakosságának körülbelül 75%-a katolikus, így Afrika egyik legkatolikusabb országa.
Az egyházi vezetők „szorosan összefonódnak a kormánnyal” – mondta Tutu Alicante, az Egyesült Államokban élő aktivista, aki az EG Justice jogvédő csoportot vezeti. „Részben a kormány által mindenkibe, beleértve az egyházat is, vetett félelem, részben pedig az egyház által ettől a kormánytól származó pénzügyi haszon okán.”
Fortunatus Nwachukwu tiszteletes, a Vatikán missziós evangelizációs irodájának 2. számú tiszteletese szerint a katolikus egyház jelen van a nehéz civil terekben, és tudja, hogyan kell ott működnie, hogy küldetését teljesítse.
„Háborút kellene indítania az egyháznak a kormány ellen? Biztosan nem” – mondta Nwachukwu. „Vajon mindent le kellene nyelnie az egyháznak, mintha az normális lenne? Nem. Az egyháznak továbbra is az igazságosságot kell hirdetnie, mindig az élet, az emberi méltóság és a közjó védelmében.”
Az ország kormányát hivatali korrupció mellett zaklatással, letartóztatásokkal és politikai ellenfelei, kritikusok és újságírók megfélemlítésével is vádolják.
Egyenlítői-Guinea egyike azon afrikai országoknak, amelyek több millió dollárt kaptak a Trump-adminisztrációval kötött megállapodások keretében azért, hogy befogadják az Egyesült Államokból a saját országukon kívülre deportált migránsokat.
Az AP jelentése szerint legalább 29 ilyen, az országhoz semmilyen módon nem kötődő migránst deportáltak oda az USA-ból. Néhányan továbbra is Malabóban vannak fogva tartva, jogi és orvosi támogatás korlátozásával, míg másokat erőszakkal visszaküldtek hazájukba, ahol üldöztetéssel néznek szembe.
Leo pápa, aki meglátogat egy börtönt Bata kikötővárosában, „rendkívül tiszteletlennek” nevezte a Trump-adminisztráció általános migrációs és deportálási politikáját.