Az Európai Bíróság kimondja, hogy a 2021-es magyar gyermekvédelmi törvény jogellenesen diszkriminálja az LGTBQ+ közösséget; ez az első eset, hogy egy tagállam megsérti az EU alapérték chartáját.
Az Európai Bíróság kimondta, hogy Magyarország módosított gyermekvédelmi törvénye sérti az uniós jogot, és diszkriminatív a melegekkel és transzneműekkel szemben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez az első alkalom, hogy a bíróság megállapította, hogy egy uniós tagállam megsértette az EU Alapjogi Chartájában foglalt alapvető értékeket. A törvényt Orbán Viktor szorgalmazta az általános választási szavazással egy időben tartott népszavazáson.
A törvényt akkor azzal a váddal illették, hogy igazságtalanul pedofilként kriminalizálta a meleg férfiakat.
A keddi ítéletet kilenc nappal a magyarországi parlamenti választások után hozták meg, amelyen az ellenzéki Tisza-párt legyőzte Orbán Viktor Fidesz pártját.
Magyarország 2021-ben módosította a gyermekvédelmi törvényt, mondván, hogy a változtatásokra azért volt szükség, hogy megvédjék a kiskorúakat a szexuális visszaélésektől. A törvény megtiltotta a homoszexualitás és a nemváltoztatás ábrázolását vagy népszerűsítését.
Ennek következtében a magyar médiumoknak és kiadóknak el kellett távolítaniuk a homoszexualitást ábrázoló tévésorozatokat, filmeket és könyveket.
A bíróság szerint a jogszabály "megbélyegzi és marginalizálja a nem nemi nemű embereket, beleértve a transzneműeket is", és megjegyezte, hogy a törvény címe a pedofília miatt elítélt emberekkel hozza őket összefüggésbe. A bíróság szerint ez a társítás növeli a megbélyegzést és ellenséges viselkedésre ösztönözhet.
Az ítélet meghozatalában mind a 27 bíró részt vett.
A bíróság megállapította, hogy Magyarország megsértett több, az EU Alapjogi Chartájában foglalt jogot, és kötelezte az országot a törvény azonnali hatályon kívül helyezésére.
A bíróság szerint a módosítások súlyosan sértik a legfontosabb jogokat, köztük a nemen vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel szembeni védelmet, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadságát.
A bíróság azt is kimondta, hogy a törvény sérti a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó uniós szabályokat.
A tárgyalás során Magyarország azzal érvelt, hogy az intézkedésekre a gyermekek védelme és a nemzeti identitás megőrzése érdekében van szükség.
A magyar hatóságok 2025-ben ugyanezen törvény alapján betiltották a Budapest Pride-ot, mondván, hogy a rendezvény árthat a kiskorúaknak. A szervezők a tiltás ellenére megtartották a felvonulást, és több százezer résztvevőt vonzott.
A leköszönő magyar kormány a cikk megjelenésekor még nem reagált a döntésre.