Trump szerint a határozatlan időre szóló meghosszabbítás a pakisztáni miniszterelnök és a legfőbb katonai tisztviselő kérésére történt, mivel Iszlámábád továbbra is azon dolgozik, hogy megszervezze az Egyesült Államok és Irán közötti béketárgyalások második fordulóját.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Iránnal kötött tűzszünetet határozatlan időre meghosszabbítják, így több idő áll rendelkezésre a diplomáciára. A béketárgyalások második fordulóját a hét elején felfüggesztették.
A bejelentést Trump a közösségi médiaplatformján, a Truth Socialon tette közzé egy nappal a meglévő tűzszünet lejárta előtt. Döntését a pakisztáni miniszterelnök, Shehbaz Sharif és Asim Munir tábornagy kérésére hozta meg.
"Tekintettel arra, hogy nem meglepő módon az iráni kormány súlyosan megosztott, Aszim Munir tábornagy (pakisztáni vezérkari főnök) és Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök arra kértek minket, hogy függesszük fel Irán elleni támadásunkat mindaddig, amíg vezetőik és képviselőik egységes javaslatot nem tudnak előterjeszteni. Ezért utasítottam a hadseregünket, hogy folytassa a (Hormuzi-szorosra vonatkozó) blokádot, és minden más tekintetben maradjon készenlétben és cselekvésre kész állapotban, és meghosszabbítom a fegyverszünetet mindaddig, amíg javaslatukat benyújtják, és az egyeztetések ilyen, vagy olyan módon lezárulnak" - írta az amerikai elnök.
Sharif később megköszönte Trumpnak, hogy "kegyesen elfogadta" Pakisztán kérését, mondván, a tűzszünet meghosszabbítása lehetővé teszi a folyamatban lévő diplomáciai erőfeszítések folytatását.
Pakisztán a tárgyalások második fordulójának házigazdája lett volna, de a Fehér Ház elhalasztotta JD Vance alelnök tervezett iszlámábádi útját, mivel Irán visszautasította a tárgyalások újraindítására irányuló erőfeszítéseket.
Irán még nem reagált Trump bejelentésére a tűzszünet meghosszabbításáról. Mindkét ország kedden arra figyelmeztetett, hogy megállapodás nélkül készek a harcok újrakezdésére.
A pakisztáni vezetők, köztük Shehbaz Sharif miniszterelnök, intenzíven dolgoztak azon, hogy mindkét fél beleegyezzen a tűzszüneti tárgyalások második fordulójába.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmail Baghaei az iráni állami médiának azt mondta, hogy "még nincs végleges döntés" arról, hogy beleegyeznek-e további tárgyalásokba Washingtonnal, tekintettel az Egyesült Államok "elfogadhatatlannak nevezett intézkedéseire", utalva az iráni kikötők amerikai blokádjára.
A tűzszünet meghosszabbítását bejelentő bejegyzésében Trump közölte, hogy országa folytatja az iráni kikötők blokádját.
Az amerikai elnök egy külön bejegyzésben megismételte, hogy Irán naponta mintegy 500 millió dolláros (426 millió euró) veszteséget szenved el a blokád miatt. Az amerikai haditengerészet vasárnap megtámadta és lefoglalta az első iráni teherhajót, amely szerinte megpróbálta kijátszani a blokádot.
"Irán nem akarja, hogy lezárják a Hormuzi-szorost, azt akarják, hogy nyitva legyen, hogy napi 500 millió dollárt keressenek (tehát ennyit veszítenek, ha lezárják!)" - írta az amerikai elnök.
"Csak azért mondják, hogy azt akarják, hogy le legyen zárva (Hormuzi-szoros), mert teljesen BLOKKOLVA (ZÁRVA!) van, így csupán az "arcukat akarják menteni"" - tette hozzá.
Trump ezután elvetette az iráni kikötők blokádjának feloldását, mondván, hogy ha ezt tenné, akkor az ellenségeskedések átfogó megszüntetéséről szóló megállapodás "soha nem jöhet létre". Közben megerősítette több iráni célpont elleni újabb amerikai támadásokkal kapcsolatos fenyegetéseit.
"Négy nappal ezelőtt megkerestek azzal, hogy "Uram, Irán meg akarja nyitni a szorost, azonnal". De ha ezt megtesszük, akkor soha nem lesz alku Iránnal, hacsak nem robbantjuk fel az országuk többi részét, beleértve a vezetőiket is!".
A háborúval kapcsolatos bizonytalanság, a folyamatban lévő béketörekvések és a Hormuzi-szoros lezárása megrázta a globális piacokat és az olajárakat.
A Brent nyersolaj hordónkénti ára szerdán 99 dollár körüli szintre szökött, ami nagyjából 4 dolláros hordónkénti drágulást jelent az előző napi kereskedéshez képest, mivel a piacok az ellenséges intézkedések megerősítésére számítottak.
Az Egyesült Államok azzal vádolta Iránt, hogy globális olajárválságot idézett elő, miközben ragaszkodik a létfontosságú vízi útvonal zárva tartásához, és "túszként tartja fogva a világgazdaságot". Irán fenntartotta, hogy a csatorna mindenki előtt nyitva áll, kivéve az Egyesült Államokat, Izraelt és szövetségeseiket.