Évente 8 millió tonnányi plasztik hulladék kerül a tengerekbe. A szakemberek szerint 2050-re több műanyag lehet a vizekben, mint hal.
HIRDETÉSSokkoló adat: évente 8 millió tonnányi műanyag hulladék kerül a tengerekbe. Kutatók egy csoportja a Csendes-óceánt vizsgálva jutott erre a következtetésre, miközben a petpalackok és egyéb szemetek útját próbálták nyomon követni.
A Dániában működő nemzetközi szervezet, a Plastic Change a tengerek és óceánok egyre növekvő szenyezettségére kívánja felhívni a figyelmet.
A műanyag ugyebár nem bomlik le, viszont kisebb részekre esik szét az idő múlásával a sós vízben, amelyet könnyen megehetnek az állatok.
- A kutatásunk egyik célja, hogy választ találjunk a kérdésre: hová tűnik az a rengeteg műanyag, amelynek a víz felszínén kellene lebegnie? Az elmúlt évtizedekben olyan gigantikus mennyiségű műanyagot halmoztunk fel az óceánokban, hogy elképesztő. Ez a mennyiség relatíve jól megbecsülhető. És az tényleg csak a töredéke, amit a vízfelszínen látunk – mondta Kristian Syberg biológus.
A nagyobb darabok a napfény, a sós víz és a hullámzás együttes hatására hullanak szét apróbb részekké, illetve a tengeri ragadozók is széttörhetik őket. A szél és az áramlatok pedig olykor apró szigeteket képeznek a szemétből.
- Többfajta hipotézis kering arról, hogy hová tűnik a műanyag maradéka. A különféle mélységekben oszlopok képződnek belőle, vagy lesüllyed az óceán fenekére, esetleg bekerül a táplálékláncba – magyarázta Kristian Syberg.
Azonban a kis darabok csupán a jéghegy csúcsai. Az óceán úgy működik, mint valami turmixgép: egyszerűen bedarálja a műanyagot kisebb darabokra. A kutatók szerint az eféle hulladék mennyisége a következő évtizedben meg is kétszereződhet.
A Kamilo-szigeteknél, Hawaii délkeleti partvidékén talált műanyag hulladék-darabok azt a szomorú tényt támasztják alá, hogy az óceánszennyezés globális probléma. A szakemberek már régóta kongatják a vészharangot, hiszen az emészthetetlen szemét rengeteg vízi madár, tengeri emlős pusztulásárért felelős, és teljesen tönkrezúzza az ökoszisztémát.
A halászhálókba akadó műanyag tárgyak delfineket ölhetnek meg, tengeri teknősöket és más élőlényeket. Vagy a torkukon akad, vagy az emésztőrendszerükben.
- Amikor tengeri törmelék-halmokat mos partra a víz, az nemcsak a tengeri élővilágra lehet végzetes, hanem az emberi egészségre is. Vagyis a lehető legjobb megoldás az lenne, ha sikerülne csökkenteni a szemét mennyiségét, vagy meg lehetne akadályozni a jövőbeni felhalmozódást. Úgyhogy, amikor csak lehet, le kell jönni a partra és gyűjteni kell a szemetet – mondta Megan Lamson, a Hawaii Vadalap programmenedzsere.
A kutatók becslései szerint több mint öt trillió darab műanyag hulladék, nagyjából negyedmillió tonnányi szemét lebeg a tengereken és óceánokon. A tengerek élővilágának csaknem hatszáz faja szenved a műanyag szennyezéstől, és a tengeri madarak 90 százalékának található a gyomrában ilyen szemét. A szakemberek szerint 2050-re több műanyag lehet a vizekben, mint hal.