Okosabbak voltak a dinók, mint eddig gondoltuk?

Kődarabnak látszik, pedig valójában egy dinoszaurusz agyának megkövesedett maradványa – állítják a tudósok arról a leletről, amelyet az angliai Sussexben találtak. Valószínűleg egy Iguanodonhoz hasonló, nagy növényevő dinoszaurusztól származik, amely 133 millió évvel ezelőtt süllyedt el egy mocsárban. A savas, oxigénszegény közegben az agy szöveteiben gyorsan beindult az ásványosodás.

A barnás kődarabra 2004-ben, Bexhill-on-Sea kavicsos tengerpartján bukkant rá a fosszíliavadász Jamie Hiscocks.

- Amikor a dinoszaurusz elpusztult a mocsárban, feltehetően fejjel lefelé fordulva helyezkedett el. Úgy tűnik, hogy az agykoponya által kivájt kis mélyedés legalján lévő szövetek maradtak meg a legjobb állapotban – magyarázza Alex Liu, a Cambridge-i Egyetem paleobiológusa.

A tudósok azt mondják, hogy a lelet hasonlít a krokodil és a mai madarak agyához. Ám míg a hüllőknél a koponyát az agy csak félig tölti ki, ennél a fosszíliánál úgy tűnik, hogy az agy érintkezett a koponyával, azaz nagyobb volt, mint feltételezzük.

- Ez a csodálatos lelet nemcsak az agyhártyák textúrát és struktúráját őrzi, amelyek körülveszik és védik az agy lágy részeit, hanem a mineralizációnak köszönhetően még a bennük futó vérerek és az egészen finom kapillárisok is látszódnak, sőt még az agykéreg egy darabkája is – mondja David Norman, a Cambridge-i Egyetem paleontológusa.

A lelet történelmi jelentőségű felfedezés. Dinoszaurusz agyszövetet ugyanis még soha senki nem talált a világon.