Egy különleges digitális szkenner bevetésével sikerült megfejteni egy kétezer éves tekercs elszenesedett darabjának a tartalmát.
Egy különleges digitális szkenner bevetésével sikerült megfejteni egy kétezer éves tekercs elszenesedett darabjának a tartalmát. A tekercs az Ótestamentum valaha talált legkorábbi kéziratának egy részlete, és sérülékenysége miatt évtizedeken át feküdt érintetlenül egy izraeli raktárban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Azt hitték eddig a tudósok, hogy a tekercs tartalma örökre elveszett, mert megégett egy 6. századi tűzben.
- Ez az elszenesedett töredék egykor egy gyönyörű kézirattekercs része volt, amely megégett, így aztán olvashatatlanná vált. Azt csináltuk, hogy virtuálisan kibontottuk, hogy belenézhessünk. Elkülönítettük a rétegeket, hogy megleljük azt, amelyiken a legjobban látható az írás, és kiterítettük – magyarázta Pnina Shor, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársa, a Holt-tengeri Tekercsek Projekt vezetője.
A Science Advances című szaklapban megjelent tanulmány szerzői részletesen leírják, miként csomagolták ki a tekercset és fejtették meg annak tartalmát egy speciális mikro-CT szkenner segítségével. Most először sikerült elolvasni egy régi tekercset anélkül, hogy valóban kinyitották volna.
- Amikor megláttam a dobozt és benne ezt a feketeséget, nem gondoltam, hogy kezdhetünk vele valamit – mesélte Elena Libman, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársa, a Holt-tengeri Tekercsek Projekt laboratóriumának vezetője.
A mikroszámítógép-tomográfos szkenner segítségével először is rétegenként beszkennelték, majd digitálisan modellezték a tekercset. Aztán azonosították a fényesebb pixeleket, amelyek a tintában található fémes anyagokat jelölték. A háromdimenziós modellt kiterítették, és miután az elszenesedett töredék összes darabkáján végigmentek, azokat összeillesztették, és végül megkapták a valóságban összeégett tekercs kiterített modelljét.
Kiderült, hogy a szövegtöredék a Leviták könyvéből, azaz Mózes harmadik könyvéből való.
Az Én-Gedi tekercsként ismert írásról eddig azt gondolták a kutatók a radiokarbonos elemzés alapján, hogy a 4., esetleg a 3. századból származhat. Ám a kézirat stílusának elemzése és a betűk rajzolásának módja alapján most már arra következtetnek, hogy az első évszázad második felében vagy a második század elején keletkezhetett.
- Ezzel a technológiával új távlatok nyílnak a tudományos kutatásban, ugyanis innentől kezdve remélhetőleg már nem kell kibontanunk egy tekercset vagy szétszednünk egy tárgyat ahhoz, hogy belenézhessünk – mondta Pnina Shor.
A kutatók abban bíznak, hogy az Én-Gedi tekercs megfejtésére kidolgozott technika a még megfejtetlen holt-tengeri tekercsgyűjteménynél, vagy a Vezúv 1. századi kitörésekor megsemmisült iratoknál is használható lesz.
Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap támogatásával kifejlesztett „volume cartography” technológia a jövő évtől szabadon elérhető lesz nyílt forráskódú szoftverként. Hírszerző ügynökségek és nyomozók is hasznát vehetik.