A tengeri biodiverzitás az orvostudományban és a kozmetikai iparban is a megoldások kimeríthetetlen tárháza.
A tengeri biodiverzitás az orvostudományban és a kozmetikai iparban is a megoldások kimeríthetetlen tárháza. Spanyol tudósok ezért dolgoznak Spanyolországban, a Földközi-tenger partján. Az IMare nevű uniós projektben az úgynevezett mezofotikus zónát tanulmányozzák, a harminc métertől nyolcvan méter mélységig terjedő, közepesen átvilágított vízmélységet.
- Tengeri gerinctelen létformákat keresünk – magyarázta Rafael Belda Poveda biológus. – Ez itt egy kagylófarm, itt fogunk lemerülni, hogy megtaláljuk a keresett fajtákat. A gerinctelen fajok egy része olyan biomolekulákat tartalmaz, amelyeket fel lehet használni a kozmetikai-, a gyógyszer- vagy az élelmiszeriparban.
A polipok, szivacsok és más gerinctelen tengeri élőlények gyakran állítanak elő mérgeket, hogy ezzel védekezzenek a ragadozók ellen. Ezeket a toxinokat akarják felhasználni a tudósok a bőr öregedése, illetve a rák és más betegségek elleni harcban.
- Azzal kezdjük, hogy kisméretű gerinctelen állatokat gyűjtünk, ötven és százgrammos között,majd ezeket egy laborban feldolgozzuk – mondta Ana Esther Ortiz Maldonado oceonográfus. – Ha az eredmény valamilyen érdekes vegyület, akkor megpróbáljuk az adott élőlényt mesterséges körülmények közt szaporítani, így a természetes populációt nem éri bántódás.
Ehhez azonban olyan környezetbarát tenyésztési módszerek kellenek, amelyekkel szárazföldi tenyésztelepeken lehet szaporítani ezeket a gerinctelen jószágokat. Ezek kidolgozása is a spanyol kutatók feladata.
De hogyan lehet ipari nagyságrendben kitermelni a megfelelő vegyi összetevőket tengeri herkenytűkből? Ehhez újító eszközökre van szükség, amelyek kidolgozása szintén a projektben dolgozó tudósok dolga.
- Az olyan betegségek, mint az Alzheimer, a Parkinson, az időskori makuladegeneráció, az ízületi gyulladások, a bőr esztétikai problémái – az öregedés elleni küzdelembe mindez beletartozik – magyarázta Dzsamal Ouazzini mikrobiológus.
Nem csak új bioaktív összetevők megtalálása a cél, hanem a fenntartható előállítás is. A tudósok azt javasolják, hogy a zselatinos táptalaj helyet apró polimer-granulátumokat használjanak, így kevesebb vegyi hulladék keletkezik.
- Speciális gyantát fogunk használni, amely felszívja majd a számunkra érdekes molekulákat – folytatta Dzsamal. – Ezért sokkal kevesebb oldószerre lesz szükség, a gyanta által felszívott anyagok kiválasztásához, ez egyszerre környeztbarát, gazdaságos és hatékony megoldás.
Ez a kutatási projekt még évekig folytatódik: hosszú távon nem csak az ember, de a tengerek egészségét is szolgálja majd.