A tengeri szennyezés a jövő egyik alapvető környzetvédelmi problémája lesz. Ezzel venné fel a küzdelmet egy európai tudósok által kifejlesztett prototípus.
A tengeri szennyezés a jövő egyik alapvető környzetvédelmi problémája lesz. Ezzel venné fel a küzdelmet egy európai tudósok által kifejlesztett prototípus, amely valós időben találja meg és azonosítja a szennyező anyagokat a tengervízben.
Szénhidrogének, nehézfémek, rovarölők, antibiotikumok – számtalan szennyeződés veszélyezteti a tengeri élővilágot. Jelenleg ezek érzékelése nehézséget okoz. Ez a robothajó egy uniós kutatási projekt keretében készült prototípus, amely automatikusan mintákat gyűjt, majd bioszenzoraival valós időben ki is elemzi azokat.
- Ami igazán fantasztikus benne, az a bioszenzor – méltatja a prototípust John Wallace környeztvédelmi mérnök. – Ebben a konkrét tesztben egy olyan baktériumot vizsgálunk, amely érzékenyen reagál a vízben található méreganyagokra. Ez a szerkezet olyan toxinokat is kimutat, amelyeket egyébként úgy lehet megtalálni, hogy egy hajóról mintát vesznek, és azt elviszik a laborba. A prototípus néhány óra alatt egy egész kutatócsoport egynapi munkáját végzi el.
A kutatók a messinai Tengerbiológiai Intézet medencéjében tesztelik a bioszenzorokat. Az új technológia egyik lehetséges felhasználási területe az olajszennyezés gyors észlelése lenne, de hasznát lehetne venni a szennyezések felszámolásában is.
- Vannak szenzorok, amelyek csak konkrét szénhidrogén-fajtákat képesek kimutatni, ezeket teszteljük most öt napon keresztül – magyarázta az Euronewsnak Renata Denaro tengerbiológus. – Közben egy víztisztító műveletet is szimulálunk, ami a nemzeti katasztrófavédelmi terv része. A bioszenzoroknak köszönhetően korai figyelmeztetést tudunk kiadni, és azt is meg tudjuk mondani, mi lesz a legmegfelelőbb helyreállítási stratégia az olajfolt eltávolítása után.
A kutatók háromféle bioszenzoron dolgoznak, az egyik algát, a másik baktériumot, a harmadik antitesteket használ. A szenzorokat többféle szennyező anyag jelzésére be lehet állítani.
- Többféle baktériumot tartunk külön kamrákban – mutatja a helyszínen Vitali Maffenbeier mikrobiológus. – Amikor mintát veszünk, legyen az akár egy cseppnyi víz, azt betáplájljuk a chipbe. Ha sok nehézfém van a chipben, akkor a középső baktérium nagymennyiségű fényt bocsát ki. Ha kevés a nehézfém, kevés fényt bocsát ki. Így meg tudjuk mérni a szennyező anyag mennyiségét.
Az élő szervezetek, mint a baktérumok, olyan értékes információkkal szolgálnak a tengervíz állapotáról, amelyeket a hagyományos módszerek nem jeleznek.
- A vegyi elemzések nem szolgáltatnak információt arról, hogyan reagálnak az élő szervezetek – magyarázza Renata Denaro. – Bioszenzorokkal meg tudjuk mondani, mennyire veszélyes egy adott szennyező anyag, vagy hogy úgy általában mekkora környezeti stressznek van kitéve az adott tengeri élőhely.
Az élőhelyek állapotának hatékonyabb és olcsóbb megfigyelése kulcsfontosságú a tengeri és óceáni ökoszisztémák védelme érdekében.