HIRDETÉSAz Európai Űrközpont Kopernikusz-programjában hamarosan hét műholdat bocsátanak fel, amelyek jelentős szerepet kaphatnak például az árvíz elleni védekezésben.
Az árvízek évente több ezer embert érintenek Európában. Az idén Nagy-Britanniában okoztak problémát a heves téli esőzések. Az egyik érintett éppen árvizekkel foglalkozó tudós volt: a spanyol kutató, Javier Garcia-Pintado. Az ő telkük magasabban volt, így nem öntötte el a víz. Javier előre tudta, hogy a családja biztonságban van. Ugyanis az a munkája, hogy műhold-adatok alapján igyekszik pontosítani az árvizek digitális modelljét.
- Hidrológusként meglehetősen biztos voltam benne, hogy ezek az ingatlanok biztonságban vannak, és ezt a szomszédoknak is elmondtam – mesélte Javier.
Nem mindenkinek lehet azonban hidrológus szomszédja, és a Londontól nyugatra eső részt súlyosan érintette az elmúlt kétszázötven év legcsapadékosabb tele az Egyesült Királyságban. Csak Angliában hatezerötszáz otthont öntött el a víz.
A brit kormány műholdakhoz fordult tanácsért. Az űrből készült képeken jól látszik, mi folyik a földön. Csakhogy ezek lassan válnak elérhetővé, a feldolgozásuk harminc órába is beletelik. A readingi egyetem kutatói, Javier és a munkatársa David Mason ezeket az adatokat használja a helyzet utólagos elemzésére. De továbbmennének ezen az úton: ha gyorsabban jutnának műholdképekhez, az segíthetne a védekezésben is.
- Ahogy az időjárás-előrejelzés fejlődött, ma már három napra meglehetős pontossággal lehet előre tudni, hogy esni fog, azt reméljük, hogy az árvíz rövid távú előrejlezése is fejlődni fog – mondta el az Euronews-nak David Mason.
Mindez hamarosan, az Európai Űrközpont Sentinel – Őrszem – nevű műholdjainak felbocsátásával valóra válhat. Az első Őrszem kilövésére áprilisban kerül sor.
- Amikor munkába állnak a Sentinel műholdak, majdnem valós időben kapunk majd képeket, körülbelül egy órával azután, hogy letöltődnek a földi állomásra – magyarázta Mason.
A Sentinel műholdak nem csak árvízi adatok özönével kecsegtetnek. A flotta hét különböző műholdból áll, és mindegyik más módon pásztázza majd a Föld felszínét.
A projekt felelőse , akivel az Európai Űrközpont földmegfigyelő bázisán, Róma közelében találkoztunk.
- Ha a rendszer feláll, többféle műhold és egyéb eszköz is a rendelkezésünkre áll majd, amelyek végtelen sokféle paraméter mérésére alkalmasak lesznek – mondta a Kopernikusz projekt felelőse Josef Aschbacher. – Bármit, amit az űrből lehet látni, mérni tudunk majd: árvízeket, vulkánkitörést földrengés okozta károkat, olajömlések kiterjedését, a tengerfelszín magasságát és hőmérsékletét, különféle éghajlati jellemzőket, a levegő összetételét, a vizek jéggel fedettségét – a most építés alatt álló Sentinel műholdflotta mindezeket mérni fogja.
Az Őrszemeket az európai adófizetők finanszírozzák a Kopernikusz programon keresztül – a műholdképekben pedig mindenki gyönyörködhet majd.
- Az adatok szabadon hozzáférhetőek lesznek, erről a közelmúltban született döntés – mondta Volker Liebig, az ESA földmegfigyelő programjának vezetője. – Ugyanis ezek az adatok olyan árucikkek, amelyekre sokféle üzleti fejlesztést lehet alapozni Európában és azon kívül is, de ez csak akkor lehetséges, ha a nyers adatok ingyenesek. Ez kicsit olyan, mint a navigációban használatos jel, amely szintén az űrből érkezik, és erre sok üzletet alapoznak a földön.
A Kopernikusz-program már elindult, de a következő két évben az Őrszemek felbocsátásával kiszélesedik, és naponta több terabájtnyi adatot érkezik majd a Földre.
- A legjobb esetben félméteres felbontásig tudunk elmenni, ami elég pontosnak mondható – magyarázta Josef Aschbacher. – Öt méteres felbontás melett is jól mérhetők bizonyos paraméterek, tipikusan mezőgazdasági információk, készíthetők hozambecslések, és így tovább. Ezután jön a kétszáz, kétszázötven méteres felbontás, amelyet például az óceánok globális feltérképezésére használnak, szóval globális nagyságrendben használható paramétereket mérnek amelyek iránt más típusú felhasználók érdeklődnek.
Javier szerint Már a Sentinel 1-es valós időhöz közelítő adatai is nagy előrelépést jelentenek.
- Az Európai Űrközpont műholdja függőlegesen tíz centiméteres eltéréseket is mérni tud majd – mondta a spanyol kutató. – Ez alapján meg tudjuk mondani, hogy ez a terület itt víz alá kerül, a krikettpályának az a része meg nem, így sokkal könnyebb lesz az árvíz elleni védekezés terveit kidolgozni.