Emmanuel Macron francia elnök Balladurt „igényes, higgadt és elkötelezett közszolgának” nevezte, aki szerinte „életét az Ötödik Köztársaságnak szentelte”.
Meghalt Édouard Balladur volt francia miniszterelnök. A 97 éves politikus halálhírét családja közölte kedden. Búcsúztatása zártkörű gyászmisén lesz.
Balladur 1993 márciusától 1995 májusáig volt kormányfő François Mitterrand elnöksége alatt, az úgynevezett „második kohabitáció” idején.
Emmanuel Macron francia elnök közösségi oldalain rótta le tiszteletét Balladur előtt halálhíre után, „igényes, higgadt és elkötelezett közszolgának” nevezve őt, aki „életét az Ötödik Köztársaságnak szentelte”.
„Tisztelgek emléke előtt, és együttérzésemet fejezem ki családjának és szeretteinek” – írta Macron.
Franciaország jelenlegi miniszterelnöke, Sébastien Lecornu „reformszellemű államférfiként” jellemezte Balladurt, hozzátéve, hogy „sok férfi és nő számára marad példakép politikai környezetében”.
A szélsőjobb Nemzeti Tömörülés emblematikus politikusa, Marine Le Pen is részvétét fejezte ki Balladur családjának és egykori munkatársainak egy X-en közzétett üzenetben.
„Félretéve azokat a politikai nézetkülönbségeket, amelyek köztünk és az 1993 és 1995 között miniszterelnökként szolgáló politikus között fennálltak, ma tiszteletet kell adnunk egy olyan államférfinak, aki nyomot hagyott a francia közéletben, aki következetesen kiállt meggyőződései és a Köztársaság szolgálatáról vallott felfogása mellett, és aki mindig tiszteletben tartotta a demokratikus vita szabályait” – fogalmazott.
Ki volt Édouard Balladur?
Balladur örmény családban született Törökországban alig 15 évvel a népirtás után. Hatéves volt, amikor szülei hat gyermekükkel Marseille-be költöztek. Kitűnő eredménnyel végezte tanulmányait, és befolyásos szereplője lett a francia jobboldalnak, és az maradt évtizedeken át.
Eredetileg irodalomtanár, majd banktisztviselő volt. Politikai pályája harmincas évei közepén, a múlt század hatvanas éveiben indult az akkori miniszterelnök, George Pompidou stábjában, majd aránylag gyorsan összekapcsolódott későbbi örök riválisáéval, Jacques Chirac-éval. Miután Chirac kormányfő lett, Édouard Balladur több miniszteri posztot is betöltött a kormány mandátumának lejártáig, 1988-ig.
1995-ben indult az elnökválasztáson Chirac-kal és Lionel Jospinnel szemben. Vereséget szenvedett az első fordulóban, a másodikat Chirac nyerte meg. Ez a vereség politikai karrierjének végét jelentette, habár a jobboldali elit nem írta le, politikusai továbbra is rendszeresen konzultáltak vele.
Édouard Balladur fellépése és beszédstílusa irritált sokakat, gőgösnek tartották, de összességében népszerű politikus volt. A francia politikai elit most nagy államférfinek, hazafinak, példaképnek nevezi, amikor búcsúzik tőle.