Az ukrán hírszerzés szerint Moszkva már döntött 300 ezer katona idei és további 300 ezer 2027-es behívásáról, a súlyos veszteségek és az önkéntes toborzás összeomlása miatt. Kijev arra számít, hogy a bejelentésre a szeptemberi Duma-választások után kerül sor.
Oroszország 2026-ban és 2027-ben további 600 ezer katona mozgósítására készül, közölte Ukrajna Katonai Főhírszerző Igazgatósága és külső hírszerző szolgálata, mivel a fronton elszenvedett egyre súlyosabb veszteségek és az önkéntes toborzás összeomlása egy második, hivatalos sorozási hullám felé tereli Moszkvát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország idén 300 ezer, 2027-ben pedig újabb 300 ezer embert hívna be, és az orosz vezetés már meg is hozta erről a döntést.
Kijev szerint a döntést a súlyos harctéri veszteségek, a katonai kezdeményezés elvesztése és az önkéntes szerződéskötések számának meredek visszaesése váltotta ki az Ukrajna ellen folytatott, totális háborúban.
Oroszország veszteségei súlyosak. Az ukrán vezérkar közlése szerint a 2022 februárjában indított, teljes körű invázió kezdete óta több mint 1,4 millió orosz katona esett el vagy sebesült meg. Csupán 2026 első felében az ukrán hírszerzés becslése szerint Oroszország mintegy 240 ezer katonát veszített, közülük 140 ezret megöltek vagy súlyosan megsebesültek.
Ugyanebben az időszakban 232 ezer ember írt alá szerződést az orosz fegyveres erőkkel. John Ratcliffe, a CIA igazgatója júliusban azt mondta, hogy egy átlagos orosz újonc a frontra érkezése után 20-30 percen belül elesik vagy megsebesül a harctéren.
A toborzási merítés drasztikusan beszűkült. A 2025-ös évhez képest 30-40 százalékkal csökkent az adósok, a fogvatartottak, a migránsok és mások száma, akik több orosz régióban az önkéntesek fő utánpótlási bázisát adták, közölte az ukrán hírszerzés.
A Kurgani területen az év eleje óta a havi toborzási céloknak csupán 57-69 százalékát sikerült teljesíteni. A Volgográdi területen az önkéntesek lehetséges köre éves összevetésben 40 százalékkal szűkült.
A legalacsonyabb számokat az Orel és a Vlagyimir területen, illetve a dagesztáni köztársaságban regisztrálták; az előbbi Nyugat-Oroszországban, az utóbbi Moszkva közelében található. A diákok fegyveres erőkbe történő toborzására irányuló erőfeszítések is kudarcot vallottak.
Női elítélteket is berángatnak?
Az ukrán hírszerzés által idézett orosz belső dokumentumok a mozgósítás szükségességét azzal indokolták, hogy nő a lakosság háborúval szembeni elégedetlensége, amely egyes régiókban elérte a 69 százalékot, ez pedig visszaesést okoz az önkéntes jelentkezések számában.
A jogi háttér megteremtése érdekében Oroszország kiterjesztette a katonai szolgálatra behívhatók körét. A büntető törvénykönyv további 11 cikkelye alapján elítélt, még nem rehabilitált személyeket is be lehet hívni, köztük azokat, akiket fegyver-, kábítószer- vagy radioaktívanyag-csempészet, banditizmus vagy az illegális migráció megszervezése miatt ítéltek el.
Az orosz hatóságok állítólag egyes kategóriákba tartozó női elítéltek toborzását is fontolgatják.
Már működik egy elektronikus behívórendszer: amint egy állampolgár felkerül a nyilvántartásba, nem hagyhatja el az országot, nem vehet fel hitelt, nem vásárolhat vagy adhat el ingatlant, nem használhat jogosítványt, és nem regisztrálhat egyéni vállalkozóként.
Az ukrán hírszerzés szerint július végén több mint 2500, mozgósítással kapcsolatos új álláshirdetés jelent meg az orosz álláskereső portálokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a döntés bejelentését a szeptember 18-20-ra kitűzött orosz Állami Duma-választások utánra várja.
„Putyin stratégiája egyértelmű, a ballisztikus csapások. Aztán jönnek a »választások« Oroszországban. Biztosak vagyunk benne, hogy a »választások« után mozgósítást hajtanak végre. Úgy gondoljuk, ez nem a központi nagyvárosokat fogja érinteni. De nem hiszem, hogy különösebben el tudják majd titkolni”, mondta múlt héten.
Zelenszkij az eljárást „perifériás mozgósításnak” nevezte, amely elsősorban Oroszország régióit célozza, nem pedig Moszkvát és más nagyvárosokat.
Oroszország 2022. szeptember 21-én „részleges” mozgósítást hirdetett. Ennek lezárásáról azóta sem adtak ki hivatalos rendeletet, vagyis a sorozás jogi keretei formálisan már négy éve hatályban vannak.