Emberi jogi szervezetek szerint augusztus közepe óta ugrásszerűen nőtt a kényszersorozás, miközben hírek szólnak Oroszország újabb mozgósítási hullámáról a szeptemberi választások után.
Orosz biztonsági erők polgári lakosokat vesznek őrizetbe az utcáról, és nyomást gyakorolnak rájuk, hogy katonai szerződést írjanak alá, miközben sorra érkeznek a hírek arról, hogy a Kreml az Ukrajna elleni, jelenleg is folyó totális háború újabb mozgósítási hullámára készül.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Augusztus közepén az Idite lesom nevű orosz emberi jogi projekt 14 megkeresést kapott olyan emberektől, akik azt állították, hogy a biztonsági erők feltartóztatták őket, és kényszerítették vagy rávették őket, hogy katonai szerződést írjanak alá, akár rendőrőrsökön, akár közvetlenül a katonai sorozóirodákban.
A háborúban való részvétel elkerülésében segítséget nyújtó projekt szerint a folyamat augusztus 10-én érte el a csúcsát. „Júliusban csak elszórt razziák voltak, most tetőzik a folyamat” – mondta az Euronewsnak Ivan Csuviljajev, a projekt képviselője.
Az eddig jelentett esetek Novorosszijszktól Birobidzsánig terjednek. Férfiakat tartóztattak le az utcán igazoltatás vagy köztéri alkoholfogyasztás ürügyén, a munkahelyükön és hazafelé menet is.
A Penzai régióban június közepe óta jegyeznek fel eseteket. Ugyanebben az időszakban az Idite lesom, amelynek neve szándékosan egy orosz kifejezésre utal, amelynek jelentése: „Tűnj el”, hét olyan esetet jelentett, amikor sorkatonákat kényszerítettek vagy nyomás alá helyeztek, hogy szerződést írjanak alá az orosz védelmi minisztériummal.
A büntetés-végrehajtási hatóságokat szintén toborzási csatornaként használják. Csuviljajev elmondta, hogy az Orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat képviselői előzetes letartóztatási központokban és fegyintézetekben keresnek lehetséges szerződéses katonákat.
Ettől függetlenül polgári toborzók is célba veszik az anyagi nehézségekkel küzdőket – például az adósokat és a munkanélkülieket –, álláshirdetéseken, közvetítő ügynökségeken és személyes kapcsolatokon keresztül.
„Ha valakinek anyagi gondjai vannak, a toborzók rátalálnak” – mondta. „Az emberek csak akkor döbbennek rá, mibe keveredtek, amikor már a fronton vannak.”
Az Idite lesom adatai szerint Oroszország Ukrajna elleni, 2022 elején kezdődött teljes körű inváziója óta több mint 80 ezer ember fordult tanácsért a projekthez.
Mozgósítás a választások után?
Az ukrán tisztviselők, köztük Volodimir Zelenszkij elnök, többször is kijelentették, hogy az orosz hatóságok újabb mozgósítási hullámra készülnek a szeptemberi Állami Duma-választások után.
Nyugati hírszerzési források a Wall Street Journalnak arról számoltak be, hogy múlt hónapban mozgósításra való felkészülést szolgáló gyakorlatokat tartottak a Kalinyingrádi régióban, amelyek a lakhatásra, az élelmiszer-ellátásra és a lakosság felfegyverzésére is kiterjedtek.
Az orosz állami média júliusban külön gyakorlatokról számolt be ugyanebben a régióban, amelyeket a dróntámadások elhárítására összpontosító tréningként írtak le.
Az Oroszországot elhagyni kívánó oroszoknak segítő civil szervezetek képviselői szintén a megkeresések számának meredek emelkedéséről számoltak be július közepe óta.
„A helyzet a 2022-es, illetve 2023 eleji időszakra emlékeztet” – mondta az Euronewsnak az inTransit nevű német emberi jogi kezdeményezés egyik koordinátora, aki kérte nevének elhallgatását.
„A mozgósítás veszélye úgy tér vissza a megkeresésekben, mint egy refrén. Az emberek attól tartanak, hogy később már nem tudnak távozni, ha most nem teszik meg” – fogalmazott az inTransit koordinátora.
„Attól is félnek, hogy akkor is rákényszeríthetik őket a szerződés aláírására, ha ellenállnak, vagy akár az aláírásukat is meghamisíthatják.”
A koordinátor szerint olyan, büntetőeljárás alatt álló emberek – köztük politikai indíttatású vádakkal terheltek –, akiket még nem helyeztek előzetes letartóztatásba, szintén arról számolnak be, hogy a büntetés-végrehajtási szolgálat képviselői vagy a nyomozók nyomást gyakorolnak rájuk, hogy szerződést írjanak alá és a háborúba menjenek, még akkor is, ha kiutazási tilalom vagy házi őrizet alatt állnak.
Most pedig egyre több olyan orosz fontolgatja az ország elhagyását, aki korábban nem dolgozott a Kreml által célba vett területeken, például újságíróként, emberi jogi munkában vagy háborúellenes aktivistaként – tette hozzá a koordinátor.
Meredeken emelkedett azoknak a kérelmeknek a száma, amelyek Grúziába és Örményországba való távozásra – ezekbe az országokba az orosz állampolgárok vízum nélkül beléphetnek –, majd az Európai Unióban való tartózkodás szokásos jogcímeken történő legalizálására irányulnak.
A 2025 májusában bevezetett Egységes Katonai Nyilvántartás megnehezítette a távozást. Amint valaki behívót kap, és bekerül a rendszerbe, az ország elhagyása jóval bonyolultabbá válik.
„Nagy valószínűséggel a távozásukat Belaruszból is korlátozni fogják” – mondta az inTransit koordinátora.
„Az emberek most már értik, hogy egy újabb mozgósítási hullám esetén egyszerűen elvághatják az összes menekülési útvonalukat, és csapdába eshetnek.”
Moszkva vérzik a katonaveszteségektől
Az orosz hadsereg veszteségei az Ukrajna elleni, 2022 februárjában indított teljes körű invázió kezdete óta mintegy 1,4 millió katonára rúgnak Ukrajna vezérkara és az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) becslései szerint. A CSIS további becslése szerint akár 450 ezren is életüket vesztették.
A kutatóintézet szakértői úgy számolják, hogy 2026-ban Oroszország havonta több mint 30 ezer katonát veszít, vagyis mintegy 3000-rel többet, mint amennyi új szerződéses katonát – nagyjából 27 ezret – havonta toboroz.
John Ratcliffe, a CIA igazgatója július 15-én egy pennsylvaniai védelmi fórumon azt mondta, hogy a frissen toborzott orosz katonák átlagos „várható élettartama” az ukrajnai frontvonalon 20–30 perc.
A Kreml általában nem teszi közzé teljeskörűen veszteségeit.
Az orosz tisztségviselők tagadják, hogy mozgósítást terveznének. „Jelenleg nincs szükségünk tömeges mozgósításra; sem nem tervezzük, sem nem számítunk rá” – mondta pénteken Vaszilij Nebenzya, Oroszország állandó ENSZ-képviselője. Hozzátette: „Már amennyire én tudom.”
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden a mozgósítási előkészületekről szóló híreket olyan próbálkozásoknak minősítette, amelyek »ideológiailag akarják felkavarni a helyzetet« Oroszországon belül.
Oroszország 2022. szeptember 21-én „részleges” mozgósítást hirdetett. Ennek lezárásáról máig nem adtak ki hivatalos rendeletet.