Az ukrán dróntámadások miatt súlyos üzemanyaghiány alakult ki Oroszországban; Moszkvában sorok alakultak ki, visszahozták a tiltott, gyenge minőségű üzemanyagot, és őrizetbe veszik a nyilvánosan panaszkodókat.
Szerdán Oroszországban tíz benzinkútból kevesebb mint háromnál lehetett benzint kapni, ami az eddigi legújabb jele annak, hogy az üzemanyaghiány második hulláma súlyosabban sújtja az országot, mint az első; Moszkvában pedig első ízben alakultak ki sorok a kutaknál.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az üzemanyag-ellátást figyelő Gdebenz alkalmazás szerint szerdán országosan a töltőállomások mindössze 28 százalékán volt benzin, szemben az egy héttel korábbi 41 százalékkal.
Az üzemanyag-vásárlást korlátozó intézkedések, köztük az egy vásárlóra jutó mennyiség felső határa, a QR-alapú adagolás és a páros-páratlan rendszámhoz kötött tankolás múlt szombatra gyakorlatilag valamennyi régióban életbe léptek a korlátozásokat és árakat országosan követő Benzinmap szerint.
Moszkvában a Gazprom Neft töltőállomásai ideiglenesen 40 literben maximálták az egy tankoláskor kiadható mennyiséget. A Tatneftnél a benzin felső határa 50 liter, a gázolajé 60 liter lett. Szerdára a Yandex Fuel szolgáltatás azt mutatta, hogy az AI-92-es benzint a fővárosban már csak minden tizedik kúton lehet kapni.
A válság közvetlen oka Kijev elhúzódó drónhadjárata az orosz olajipari infrastruktúra ellen, amellyel az ukrajnai inváziót folytató moszkvai hadigépezetet próbálja gyengíteni. Július elejére Oroszország valamennyi nagy finomítóját legalább egyszer támadás érte.
Csak augusztus első két hetében közel egy tucat újabb létesítményt ért találat, köztük a jaroszlavli Yaroslavnefteorgsintez finomítót, két üzemet Baskortosztánban, valamint az exportinfrastruktúrát az uszty-lugai kikötőben.
Az orosz Forbes számításai szerint a megrongálódott finomítók ma már az országos finomítókapacitás 54 százalékát adják. A napi benzintermelés júliusban 75–80 ezer tonnára esett vissza a nyári 115–120 ezer tonnás kereslet mellett, ami naponta nagyjából 35 százalékos hiányt jelent.
Vlagyimir Putyin orosz elnök július végén elismerte az üzemanyaghiányt, és „nem kritikusnak” minősítette. Ugyanezt a kifejezést ismételte meg szerdán is.
„Nincsenek ilyen támadásoknak kritikus következményei, nem voltak és nem is lehetnek. De kárt természetesen okoznak; ez nyilvánvaló, megértjük, látjuk és tudjuk” – mondta Putyin.
Az import körüli viták tovább súlyosbítják a válságot
Oroszország a világ egyik legnagyobb olajexportőre, ez a pozíciója azonban nem nyújtott védelmet az ellátási zavarokkal szemben.
Júliusban Moszkva megtiltotta a benzin és a gázolaj kivitelét a belföldi ellátás védelmére. Az ország vasúton importál üzemanyagot Fehéroroszországból – az onnan érkező szállítmányok január és július között huszonötszörösére nőttek éves összevetésben –, Kazahsztánból, valamint története során először Marokkóból, amikor a Lukoil által szállított mintegy 30 ezer tonna AI-92-es benzint Tangerben megrakták és Murmanszkba küldték.
A behozott üzemanyag jelentős része azonban nem jut el a fogyasztókhoz: az InfoTEK portál által idézett orosz iparági források szerint az indiai és marokkói benzin nagy tételei vesztegelnek Murmanszkban, mert a beszállítók tonnánként 110–130 ezer rubelt kérnek, miközben az állami szabályozó 78 ezer rubel**.**
Újabb ellátási rés várható szeptemberben, amikor Fehéroroszország novopolocki finomítója esedékes karbantartásra leáll.
Fehéroroszország júliusban rekordmennyiségű, 212 ezer tonna benzint és 162 ezer tonna gázolajat szállított Oroszországba. Az ország ma már bérfeldolgozásban dolgozza fel az orosz nyersolajat, és Moszkva legfontosabb külső üzemanyagforrásává vált. A két fehérorosz finomító – Novopolock és Mozir – éves exportkapacitása összesen nagyjából 2 millió tonna, ami csak töredéke Oroszország szükségleteinek.
A hivatalos adatok szerint a kiskereskedelmi benzinárak 2026 első felében 7,4 százalékkal, literenként átlagosan 70 rubelre emelkedtek, a gázolaj ára pedig több mint 12 százalékkal nőtt. Egyes régiók lakói arról számolnak be, hogy náluk az ár literenként 100 rubelt (1,02 eurót) is meghalad.
A Kreml utasította a Szövetségi Versenyhivatalt, hogy szigorítsa az árak ellenőrzését; a hatóság szerdán közölte, hogy 41 eljárást indított olajvállalatok ellen jogsértések miatt.
A válság arra kényszerítette Oroszországot, hogy visszahozza azokat az üzemanyagfajtákat, amelyeket a 2010-es években betiltott. Augusztus 5-én a kormány engedélyezte a Euro-2, Euro-3 és Euro-4-es benzin gyártását, importját és értékesítését, csaknem egyéves időtartamra.
A nagy kéntartalmú, az Euro-5 szabványnál alacsonyabb besorolású üzemanyag rontja a modern motorok állapotát, és lényegesen magasabb légszennyezést okoz. A gyengébb minőségű termékekkel való kereskedés kedden indult el a szentpétervári tőzsdén.
Közben a hatóságok eljárást indítanak azok ellen, akik nyilvánosan panaszkodnak a hiányra.
Volgográdban öt helyi lakost vettek őrizetbe, miután videóüzenetet rögzítettek Alekszandr Basztrikinnak, az Orosz Nyomozó Bizottság vezetőjének, amelyben azt kifogásolták, hogy a tisztségviselők korlátozás nélkül tankolhatnak, miközben az átlagos autósokra adagolás vonatkozik.
Egyiküket öt napos közigazgatási őrizettel sújtották, egy másikuk pénzbírságot kapott. Egy perm-i lakost, aki egyszemélyes demonstrációt tartott a benzinhoz való hozzáférésért, szintén megbírságoltak.