Az év végéig várható megállapodásban az EU extra forrást ad Marokkónak.
Marokkó a határvédelemre és migrációkezelésre fordítható uniós források növelésének haszonélvezője lehet a július végi ceutai válság nyomán, egy régóta várt brüsszeli partnerségi megállapodás részeként – közölték uniós tisztviselők az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU várhatóan az év végéig véglegesíti a Marokkóval kötendő stratégiai és átfogó partnerségi megállapodást, hasonlóan ahhoz, amelyet az Európai Bizottság 2024-ben kötött Egyiptommal, és amely 7,4 milliárd eurós pénzügyi és beruházási csomagot tartalmazott az ország gazdaságának élénkítésére, a migráció kezelésére és a regionális stabilitás megerősítésére.
A Rabattal kötendő megállapodást évek óta készítették elő, ám 2026 januárjáig megtorpant, amikor egy brüsszeli EU–Marokkó találkozó új lendületet adott a tárgyalásoknak. A késlekedés oka a Nyugat‑Szaharával kapcsolatos vita volt – mondta két tisztviselő az Euronewsnak –, noha a kérdés továbbra sincs rendezve.
A július végén a spanyol Ceuta enklávéban kirobbant válság – amikor mintegy 72 000 ember lépte át illegálisan a határt, és körülbelül 100-an életüket vesztették – most a készülő megállapodás végső formáját is meghatározza, nagyobb együttműködésre és több határvédelmi forrásra ösztönözve a marokkói hatóságokkal.
„A migráció egészen sajátos kihívást jelent az EU és Marokkó kétoldalú kapcsolatában, mivel Európán kívül csak egyetlen szárazföldi határszakasz köti össze az Európai Uniót egy másik országgal, és ez Marokkó és Spanyolország között van” – mondta Juan Fernando López Aguilar (Spanyolország/S&D) európai parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter az Euronewsnak.
Uniós tisztviselők tagadják, hogy a ceutai válság felgyorsította volna a partnerségi megállapodás előkészítését, amelyet ettől függetlenül is az év végéig vártak, ugyanakkor elismerik, hogy az események arra késztették Brüsszelt, hogy növelje a biztonságra, a migrációra és a határigazgatásra fordított forrásokat.
„Amikor a helyzet teljesen kicsúszik az irányítás alól, lehetetlen nem feltételezni, hogy mindez mögött bizonyos marokkói taktikák vagy stratégiai döntések állnak” – tette hozzá López.
Néhány, a The New York Timesnak nyilatkozó migráns arról számolt be, hogy a marokkói hatóságok bátorították őket a határátlépésre, Marokkó azonban tagad minden jogsértést.
A ceutai válság valóban megerősítette Marokkó tárgyalási pozícióit, Brüsszel pedig kész a megállapodás migrációs pillérét tovább erősíteni.
Miközben a megállapodás részleteit még véglegesítik, az EU szomszédos országoknak nyújtott migrációkezelési támogatása jellemzően két területre terjed ki: a hatóságok támogatására – képzéssel, megfigyelési és járőrfelszereléssel –, valamint a befogadóképesség növelésére, például menekülttáborok létrehozásával.
„Marokkó már most is részesül pénzügyi támogatásban a migráció kezelésére. 2021 és 2024 között 222 millió eurót már lekötöttünk, és további 190 millió euró folyósításával számolunk a jelenlegi, 2027-ig tartó költségvetési ciklus végéig” – közölte az Európai Bizottság szóvivője az Euronewsnak.
A ceutai válság mindezen támogatás ellenére következett be: a spanyol enklávéba rohamtempóban átkelni próbáló, unión kívüli állampolgárokról készült felvételek bejárták a világot, éles reakciókat váltva ki az európai kormányokból és tovább szítva a migrációellenes hangulatot.
„Már most is azon dolgozunk a marokkói hatóságokkal, hogy strukturáltabb, a jövőbe tekintő partnerséget alakítsunk ki az EU-val” – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a spanyol miniszterelnöknek, Pedro Sáncheznek küldött levélben augusztus elején, reagálva a ceutai eseményekre.
Ugyanebben a levélben von der Leyen szigorúbb ellenőrzéseket és fizikai akadályokat sürgetett a hasonló esetek megismétlődésének megakadályozására; ez egy szélesebb értelemben vett biztonságközpontú megközelítés része, amely mára uralkodóvá vált az EU migrációs politikájában.
„Fokozhatnánk a határigazgatást és a korai előrejelző rendszereket, és javíthatnánk Marokkónak nyújtott technikai és pénzügyi támogatásunkat” – írta, Marokkót pedig különösen a migráció területén »fontos stratégiai partnernek« nevezte.
A belügyminiszterek ceutai válságra reagáló informális videókonferenciáján a Marokkóval kötendő partnerségi megállapodás nem került kifejezetten napirendre. A miniszterek ugyanakkor megállapodtak abban, hogy erősítik az illegális migráció elleni partnerségeket.
„A jövőben közösen szeretnénk kezelni a kihívásokat, erősíteni kapcsolatunkat Marokkóval, és a meglévő partnerséget kiterjeszteni a kölcsönös érdekű, új kiemelt területekre” – mondta a bizottsági szóvivő.
„Ezért elszántak vagyunk, hogy együtt dolgozzunk kétoldalú kapcsolataink elmélyítésén, és egy stratégiai és átfogó partnerségről tárgyaljunk, a már most is nagyon szilárd kétoldalú együttműködésre építve” – tette hozzá a szóvivő.
Az EU egyre inkább harmadik országok bevonásával formálja migrációs stratégiáját, közép‑ és hosszú távú projekteket hirdetve meg azokkal a származási és tranzitországokkal, ahonnan unión kívüli állampolgárok próbálnak szabálytalanul bejutni az EU-ba.
Az elmúlt években többek között Egyiptommal, Jordániával, Mauritániával és Tunéziával kötöttek ilyen, strukturáltabb megállapodásokat.
E megállapodások keretében az EU rendszerint több ágazatba – a digitalizációba, a zöld politikába, a migrációkezelésbe és a mesterséges intelligenciába – fektet be, cserébe azért, hogy a partnerország mérsékelje a migránsok elindulását.
A programok helyszíni végrehajtó partnerei többnyire uniós tagállamok, az európai kormányok által részben finanszírozott magáncégek, valamint ENSZ‑ügynökségek.
Az ilyen, harmadik országokkal kötött megállapodások kiterjesztése egyre hangsúlyosabb eleme az uniós stratégiának, jóllehet a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek élesen bírálják azt, rendszeres visszaéléseket és a migránsok helyi hatóságok általi kizsákmányolását emlegetve.
„A ceutai események valódi tanulságának annak kellene lennie, hogy miért hajlandó annyi fiatal az életét is kockára tenni azért, hogy átlépje az európai határt” – mondta Sara Prestianni, az Euromed Rights nevű civil szervezet érdekérvényesítési igazgatója az Euronewsnak.
„Ha Ceutát ebből a szemszögből vizsgáljuk, annak arra kellene ösztönöznie az EU-t, hogy elsősorban a migráció társadalmi‑gazdasági és politikai kiváltó okainak kezelésére összpontosítson, ahelyett hogy a határvédelem megerősítésére fókuszáló, még inkább biztonságközpontú megközelítést választaná” – tette hozzá.
Az EU-nak már most is szoros kapcsolatai vannak Marokkóval: több partnerségi program fut, különösen a zöld politika területén, emellett a kereskedelmi kapcsolatok is fejlettek.
A spanyol kormány nem kívánta kommentálni, tudott‑e a folyamatban lévő tárgyalásokról.