A balti ország területén alig néhány napja lelőttek egy drónt, hibrid támadásokat is észlelnek.
Keleti határának mentén kerítés választja el a balti Lettországot Belarusztól. Határőrök járőröznek a térségben, bővítik a megfigyelőrendszereket, a katonai tervezők pedig olyan védelmi infrastruktúrát építenek, amelynek célja egy esetleges szárazföldi támadás lelassítása.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Lettország számára ezek már nem különálló kihívások.
A szabálytalan migrációt, a drónokat és a katonai összecsapás veszélyét egyre inkább ugyanannak a szélesebb biztonsági problémának a részeként kezelik, amely a NATO keleti szárnyát fenyegeti.
„Sajnos nagyon agresszív szomszédaink vannak: Oroszország és Belarusz” – mondta az Euronewsnak Guntis Pujāts, az állami határőrség parancsnoka.
A lett határőrök ezen a nyáron megugró szabálytalan migrációval szembesültek. Az idén közel 10 ezer határátlépési kísérletet hiúsítottak meg, egyes napokon – köztük augusztus 16-án – pedig több mint 100 kísérletet regisztráltak.
A lett tisztviselők azzal vádolják Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök rezsimjét, hogy segíti a migránsok eljutását az ország határaira, és a beáramlást olyan hibrid támadásként írják le, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Unióra.
A választások előtt emelkedik a migrációs nyomás
2021 óta Lettország, Litvánia és Lengyelország mindegyikénél nőtt azoknak a száma, akik Belaruszból próbálnak átjutni a határon. Az egyes országokat érintő áramlások mértéke azonban eltérő, és a lett elnök szerint ez nem véletlen.
„Részben azért, mert októberben választásokat tartunk” – mondta Edgars Rinkēvičs lett elnök a lett–belarusz határnál tett látogatása során. A belarusz rezsim számára „nagyon fontos valahogy azt mutatni, hogy nem tudunk megbirkózni a nyomással, és így közvetett módon befolyásolni a választási folyamatot” – tette hozzá.
Ez azonban nem az egyetlen ok. Lettországban késések voltak a határbiztonsági infrastruktúra kiépítésében, ami kiszolgáltatottabbá tette az országot a szabálytalan határátlépésekkel szemben. A 173 kilométer hosszú határvonalat az idén teljesen bekerítették, de a technikai megfigyelőrendszerek végleges kiépítése csak az év végére fejeződik be.
A lett határőrség szerint több személyzetre is szükség van, még mintegy 200 fő hiányzik.
Eddig a szomszédos országok nyújtottak segítséget, saját határőreiket küldték a határ közös ellenőrzésére.
„A litván, az észt és a finn határőrök támogatnak bennünket. És a jövő hónapban tervezem aláírni a megállapodást Lengyelországgal is” – mondta Pujāts. „A régiónk országai támogatják egymást.”
Pujāts szerint azonban egyes uniós országokban még mindig nincs kellő megértés a helyzet súlyosságáról.
„Sajnos nincs elég megértés a jelenlegi helyzettel kapcsolatban” – fogalmazott, noha a migránsok általában tovább akarnak menni Nyugat felé.
„Lettország nem célország. Mi itt Lettországban valójában a németeket, a belgákat, a hollandokat védjük” – mondta Pujāts, hozzátéve, hogy a migránsok Lettországot szeretnék »tranzitországként« használni.
„De ezt nem engedjük meg nekik” – tette hozzá.
Felkészülés egy szélesebb konfliktusra
Az aggodalmak azonban nem korlátozódnak a migrációra.
Lettország Litvániával és Észtországgal közösen dolgozik a Balti Védelmi Vonal kiépítésén, egy olyan védelmi infrastruktúra-hálózaton, amelynek feladata, hogy lelassítson egy esetleges orosz vagy belarusz szárazföldi inváziót.
A tervek páncéltörő akadályokat, árkokat és más védelmi állásokat tartalmaznak, valamint felkészülést a drónok alkalmazására és aknamezők telepítésére.
A katonai vezetők szerint ugyanakkor egy hagyományos szárazföldi invázió nem feltétlenül jelenti a legközvetlenebb fenyegetést. A hibrid támadások egyre nagyobb aggodalomra adnak okot.
„Ha a fenyegetés megítélését nézzük, akkor az, amit most látunk, minden bizonnyal elsősorban a lehetséges hibrid tevékenység” – mondta az Euronewsnak Kaspars Pudāns altábornagy, a lett fegyveres erők parancsnoka.
„Jelenleg nem igényel túl sok erőforrást, hogy a helyi lakosság egy részét – sokszor úgy, hogy ők maguk sincsenek tisztában azzal, miben vesznek részt – valamilyen diverziós vagy szabotázsakciókra toborozzák” – folytatta. – „És ezek nemcsak fizikai akciók lehetnek, hanem a kibertérben, illetve az információs térben zajló műveletek is.”
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Lettország ne készülne a lehetséges hagyományos támadási forgatókönyvekre is.
„Tisztában vagyunk vele, hogy egy nagyon hiteles szövetség tagjai vagyunk, szövetségeseink már itt vannak a balti államokban és Lettországban, köztük egy kifejezetten soknemzetiségű erő, amely jelen van az országban. Ők mindennapjaink részévé váltak: nemcsak a bázisainkon gyakorlatoznak, hanem részt vesznek a védelmi tervezésben, a védelmi terveink begyakorlásában is” – mondta.
Drónfenyegetés
A NATO-szövetség támogatását nemrég élesben is tesztelték, amikor augusztus 14-én egy drón lépett be a lett légtérbe. A NATO balti légirendészeti missziójának vadászgépei lőtték le, miután Belarusz felől, a lettországi északkeleti Rugāji falu közelében hatolt be.
Lettország szerint ma már jobban felkészült, mint néhány évvel ezelőtt.
A tisztviselők ugyanakkor elismerik, hogy egy komoly eszkaláció lehetőségét sem zárhatják ki.
„Sokkal jobban fel vagyunk készülve, de semmit sem zárhatunk ki. Látjuk, hogy a NATO frissítette az eljárásait, és a NATO légirendészeti missziója működik” – mondta az elnök.
„De hát ez a valóság” – tette hozzá Rinkēvičs.