Az Európai Unióban illegális a kényszermunka, ezért az Európai Bizottság az új vámokat „indokolatlannak” tartja az EU esetében.
Az Európai Unió felkészül arra, hogy elfogadja azokat az új vámokat, amelyeket az Egyesült Államok várhatóan a következő napokban vet ki a kényszermunka miatt, feltéve, hogy azok nem lépik túl a Turnberry-megállapodásban rögzített 15 százalékos plafont – közölte az Európai Bizottság.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Fehér Ház június elején közölte, hogy új vámokat vet ki globális kereskedelmi partnereire, arra hivatkozva, hogy a kényszermunkával előállított áruk kereskedelmének visszaszorítására tett elégtelen erőfeszítések sértik az amerikai kereskedelmi érdekeket.
A jelenlegi amerikai vámrendszer pénteken jár le, és Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője kedden közölte, hogy a kényszermunkára kivetett vámok bevezetése küszöbön áll.
Az európai tisztviselők szorosan figyelik az új vámok szintjét, mivel az Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Donald Trump amerikai elnök által 2025 júliusában a skóciai Turnberryben aláírt EU–USA kereskedelmi megállapodás 15 százalékban maximálja az Egyesült Államok által az uniós termékekre kivethető vámokat.
„Természetesen nem értünk egyet a kényszermunkára vonatkozó megállapításokkal, és ezt nagyon világossá tettük az Egyesült Államokbeli partnereink számára” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő.
„A legfőbb cél az, hogy biztosítsuk a megállapodás betartását, és hogy vállalataink részesüljenek abból a stabilitásból és kiszámíthatóságból, amelyet az megteremtett.”
Az uniós szabályok a kényszermunka ellen
A Trump-kormányzat tavaly februárban 10 százalékos vámot vetett ki globális kereskedelmi partnereire, miután az amerikai legfelsőbb bíróság jogellenesnek minősítette a 2025-ben bevezetett vámokat. A már meglévő, legnagyobb kedvezményes (MFN) vámokhoz hozzáadva ezek azt jelentik, hogy az EU jelenleg átlagosan a Turnberry-megállapodásban rögzített 15 százalékos plafonhoz közeli vámokat fizet.
Az amerikai vámrendszer jelenlegi jogalapja azonban nem teszi lehetővé, hogy 150 napnál – vagyis július 24. után – tovább hatályban maradjon, hacsak a Kongresszus nem hagyja jóvá a meghosszabbítását, amire a félidős választások előtt csekély esély mutatkozik.
A jelenlegi rendszer felváltására irányuló erőfeszítések részeként az amerikai kereskedelmi minisztérium vizsgálatot indított a kereskedelmi törvény 1974-es, 301-es szakasza alapján a globális ellátási láncokban előforduló kényszermunka ügyében, amelyet a következő napokban zárnak le.
„Arra számítunk, hogy hamarosan lépések történnek” – mondta Greer kedden a CNBC-nek. „Jelenleg nem tudok pontos ütemtervet mondani – előbb tájékoztatnom kell a Kongresszust és más érintetteket, mielőtt ilyen részleteket nyilvánosságra hoznék. De arra számítunk, hogy ezen a téren hamarosan lesznek intézkedések.”
Június elején a Bizottság megvédte saját szabályozását, hangsúlyozva, hogy szigorú előírások vonatkoznak a kényszermunkával előállított termékekre.
„Az EU az ilyen indokokkal kivetett vámokat indokolatlannak tartja” – fogalmazott az akkor kiadott közleményében Olof Gill, a Bizottság helyettes főszóvivője.
Ennek ellenére úgy tűnik, a Bizottság most már úgy látja, nincs jobb megoldás, mint annak biztosítása, hogy betartsák a Turnberry-megállapodást.