A miniszter az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülése előtt nyilatkozott a sajtónak. Az Euronews kérdésére elmondta, hogy kormánya nehéz örökséget kapott az Orbán-kormánytól és a kormány augusztus végére készít elő költségvetési lépéseket.
Magyar Péter kormánya nehéz örökséget vett át elődjétől a költségvetés ügyében, és a kormány augusztus végén közli majd terveit a kiigazításokról – közölte Kármán András pénzügyminiszter Brüsszelben, az Euronews kérdésére válaszolva.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A miniszter az uniós pénzügyminiszterek ülésére érkezett Brüsszelbe, ahol várhatóan jóváhagyják a kormány által átdolgozott Nemzeti Helyreállítási Tervet, amely 10 milliárd eurónyi forrást jelent.
„Nagyon nehéz örökséget kaptunk az előző kormánytól. Ha nem lett volna kormányváltás, idén a GDP 8,3 százalékát elérő költségvetési hiánnyal kellene számolnunk” – mondta Kármán András.
Hozzátette, hogy az uniós pénzek hazahozatala és a KEKVA (Közfeladatot Ellátó Közérdekű Vagyonkezelő Alapítvány) visszavétele javítja a költségvetés helyzetét, ahogy az is, hogy a befektetők pozitívan reagáltak a kormányváltásra, és az államkötvények hozama csökkent.
„A választásra adott pozitív piaci reakció hatására következett be ez a javulás, úgyhogy jobban állunk már, de még nem végeztünk. Augusztus végére terjesztjük be a felülvizsgált, 2026-ra vonatkozó költségvetést, amely tartalmazni fogja a részletes intézkedéseket” – válaszolta az Euronewsnak a pénzügyminiszter.
Kármán András arról is beszélt a riportereknek, hogy a magyar helyreállítási terv elfogadása hasznos projekteket jelent majd a magyar társadalom számára.
„Meggyőződésem, hogy nemcsak hazahozzuk ezt a pénzt, hanem a magyar társadalom és a magyar gazdaság számára hasznos és értelmes feladatokra fogjuk felhasználni. Mind az energiahatékonyság javítása, mind a megújuló energiaforrások támogatása nagyon fontos prioritás a kormány gazdaságpolitikájában” – mondta Kármán András, aki hozzátette: ide tartoznak a lakhatási projektek, a vasútfejlesztés és a versenyképesség ügye is.
Az Orbán-kormány kampányköltései miatt szaladt el a hiány
A Pénzügyminisztérium szerdai közleménye részletesen foglalkozott a hiánynövelő költségvetési tételekkel. Ebből kiderül, hogy az előző, Orbán Viktor vezette kormány kampányköltései miatt szaladt el a költségvetési hiány, miközben az idei költségvetés hiányát a kormány eredetileg a GDP 3,7 százalékára tervezte.
Csak a kampányintézkedések 1,3 százalékponttal növelték a hiányt, ezek közül kiemelkedik a 14. havi nyugdíj és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása.
Az előnytelen szerződések, mint a 35 éves útkoncesszió többletkiadása és a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés, 0,9 százalékponttal növelték a hiányt. A hiányt tovább növelte az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő CO2-kvótaadó és a kiegészítő bányajáradék is, közel 0,5 százalékponttal rontva az egyenleget.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint idén összességében a GDP 0,5 százalékával csökkenhet a költségvetési hiány a beérkező uniós pénzeknek köszönhetően. A KEKVA államosítása és a forint megerősödése tovább csökkenti a hiányt, amely így a GDP 7,5 százalékának felel meg.
Az Európai Unióban jelenleg a megengedett hiány a GDP 3 százaléka.