A parlamenti vitában szó volt a miniszterelnöki mandátum kétciklusos korlátozásáról, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) érintő változásokról és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolásáról.
Szerdán megtartották a Tisza Párt alkotmánymódosító javaslatának parlamenti vitáját. A Tisza Párttól a törvényjavaslatot benyújtó Melléthei-Barna Márton, vezérszónokként Stumpf Péter, a kormány nevében Bódis Péter államtitkár, a Fidesz nevében Gulyás Gergely frakcióvezető, a KDNP nevében Rétvári Bence, a Mi Hazánkéban pedig Toroczkai László frakcióvezető szólalt fel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kormánypárti képviselők elhatárolódtak az előző tizenhat év intézkedéseitől, és amellett foglaltak állást, hogy „az Alaptörvény-módosítás az ország demokratikus intézményrendszerének, a közvagyon védelmének és a jogállamiság eszközrendszerének helyreállítása", amit a történelmi választói felhatalmazás követel meg tőlük.
Az ellenzékbe került Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely újszerűnek és sajátosnak nevezte az alkotmánymódosítási javaslatot. Ezt elsősorban a miniszterelnöki mandátum korlátozására értette, amivel kapcsolatban megjegyezte, hogy erre nincs máshol példa Európában. Mint mondta, szerinte az intézkedés visszamenőleges jogalkotásnak minősül, ami „minden civilizált jogelvnek, az európai jogi kultúrkörnek ellentmond.” Gulyás Gergely (Fidesz) felszólalását Magyar Péter Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter helyéről hallgatta végig, közvetlenül a frakcióvezető előtti helyről, és amikor tudta, kommentálta az általa mondottakat.
Rétvári Bence (KDNP) azzal vádolta meg a Tisza Pártot, hogy a módosító javaslattal a valódi szándék egy nagyobb hatalomkoncentráció előkészítése és Orbán Viktor kiiktatása, amit azzal támasztott alá, hogy az előtrejesztés alapján a volt miniszterelnök soha többé nem lehet kormányfő (a Fidesz parlamenti frakciója a javaslat múlt szerdai benyújtása óta lex Orbánnak nevezi a javaslatot).
Melléthei-Barna (Tisza) a kekvák államosításáról és a kormány hatásköre alá rendeléséről kijelentette, hogy a döntés "nem politikai revans, hanem a közvagyon alkotmányos védelme." Gulyás a témához annyit tett hozzá, hogy szerinte nem igaz az a vád, miszerint a kekvák bármikor is magánvagyonok lettek volna. Javasolta, hogy ne lehessen államosítani azokat a vagyontárgyakat, amelyek már a korábbi alapítványi formájukban is megvoltak. Rétvári szerint az intézkedéssel újból kalitkába zárnák az egyetemeket.
Az alaptörvény-módosítás javaslatában Melléthei-Barna a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását is javasolja, amit a Fidesz frakció úgy értett korábban, hogy a Tisza-kormány elfogadná az uniós migrációs paktumot, amit korábban az Orbán-kormányok elutasítottak. Magyar Péter keddi módosító javaslatát Gulyás és Rétvári is üdvözölte, ugyanakkor kijelentették, hogy szükség van a hivatalra, mondván az a magyar szuverenitás valódi biztosítéka, mivel az ezért való küzdelemre az Európai Unió nem képes, különösen nem a technológiai nagyvállalatok tekintetében. Toroczkai László (Mi Hazánk) elismerte, hogy ő sem látja az intézmény eredményeit, és kijelentette, hogy a Hivatal eddig gyakorlatilag haszontalan volt, ugyanakkor expozéjában figyelmeztetett a tech-óriásokkal kapcsolatos veszélyekre.
A ma megvitatott javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. A miniszterelnök többször azt ígérte, hogy az alkotmányt, amint lehet, módosítani fogják, idővel pedig egy átfogóbb alkotmányozási folyamatba kezdenek, és annak végeztével népszavazással erősítik meg az új alaptörvényt.