Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Visszalépett Ukrajna egy lengyel-ukrán védelmi megállapodástól

ARCHÍV – MiG–29-es repülőgép a szliácsi légibázison, Szliác, Szlovákia, 2008. február 29.
ARCHÍV FELVÉTEL – Kilátás egy MiG–29-es repülőgépre a szliácsi légibázison, Szliác, Szlovákia, 2008. február 29. Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Sasha Vakulina
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Az ukrán–lengyel kapcsolatok eleve mélyponton vannak. A lengyel védelmi miniszter közölte, hogy Kijev visszalépett attól a megállapodástól, amelyben Lengyelország ukrán drónokért adott volna a MiG-29-es vadászgépeket.

Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter azt állítja, hogy Kijev visszalépett attól az ígérettől, mely szerint megosztja dróntechnológiáját a lengyel vadászgépekért cserébe. Kosiniak-Kamysz szerint Varsó „nagyon korrekt, partnerségi alapú megközelítést” ajánlott Kijevnek. „A ukránok kezdetben elfogadták az ajánlatot, de nem vitték végig, így végül nem kap MiG-et Ukrajna, mert Lengyelország sem kapott drónképességeket” – taglalta.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Paweł Zalewski lengyel védelmi miniszter-helyettes az RMF24 rádiónak adott interjújában szintén arról beszélt, hogy Ukrajna egyelőre nem veszi át a Lengyelország által felajánlott MiG–29-es vadászgépeket.

A politikus két dologgal tudta ezt magyarázni. Egyrészt azzal, hogy Kijev olyan repülőgépeket szeretne, amelyek megfelelnek a modern harctéri követelményeknek, Lengyelország azonban nem kívánja finanszírozni a tranzakcióban érintett gépek korszerűsítését. Másrészt a felek korábban megállapodtak abban, hogy a vadászgépek átadását ukrán drón- és drónelhárító technológiák átadása kíséri. Zalewski szerint ezekről az ipari együttműködési tárgyalásokról még nem született végleges megállapodás. „Ez inkább ipari kérdés, nem a védelmi minisztérium ügye” – fogalmazott a lengyel politikus.

Kijev egyelőre nem kommentálta a lengyel kormányzat állításait.

Volt, nincs ukrán fegyverexport

Lengyelország 2023-ban már átadott 14 darab MiG–29-es vadászgépet Ukrajnának. Ezzel az első ország volt, amely harci repülőgépeket biztosított Kijevnek Ukrajna teljes körű orosz invázióját követően. Lengyelország januárban újabb kilenc MiG–29-es átadását hagyta jóvá. Ezeket a gépeket Lengyelország amúgy is kivonta volna, mivel fokozatosan lecseréli a szovjet korszakból származó repülőket amerikai tervezésű F–16-osokra és F–35-ösökre.

Áprilisban bejelentette az ukrán kormányzat, hogy megnyitja fegyverexportját a globális piacok felé, Volodimir Zelenszkij elnök pedig leszögezte, hogy ez azoknak az országoknak lesz hozzáférhető, amelyek támogatták katonailag Ukrajnát. Zelenszkij hozzátette, hogy az export úgynevezett „drónmegállapodások” formájában valósul majd meg: különleges egyezségek keretében ukrán drónok, rakéták, lőszer, haditechnikai eszközök és szoftverek gyártására és szállítására, valamint „szakértelmünk átadására és Ukrajna számára szükséges technológiai cserére” kell számítani.

Ezzel egyidőben Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új projekt elindítását jelentette be, amelynek célja egy modern drónflotta felépítése ukrán műszaki szaktudás bevonásával.

Időközben a két ország közötti kapcsolatok jelentősen megromlottak, amiről itt írtunk bővebben.

Tovább nyúlik a vita

A lengyel védelmi miniszter nem válaszolt arra, hogy a két ország közötti diplomáciai feszültségek döntött-e így Ukrajna, ugyanakkor bírálta a korábbi ukrán döntést, ami miatt az ellentét kirobbant. A szóban forgó vita a lengyel és az ukrán vezetés között Varsó és Kijev között azt követően robbant ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy döntött: az ukrán fegyveres erők egyik egységét a „UPA hősei"-ként nevezi el.

Az ügy háttere a lengyel-ukrán viszonyt évtizedek óta terhelő volhíniai mészárlás. 1943-1945 között a volhíniai és kelet-galíciai területeken OUN–UPA, vagyis az ukrán nacionalista földalatti mozgalom és az Ukrán Felkelő Hadsereg elképesztő kegyetlenséggel gyilkolt meg lengyel civileket. Az áldozatok számát 40 és 100 ezer közé teszik. Az UPA célja akkor az volt, hogy megtisztítsa etnikailag a térséget a lengyelektől egy jövőbeli független ukrán állam érdekében. A volhíniai mészárlást Lengyelország népirtásként értékeli.

Az ukrán politika számottevő része elismeri, hogy egyes UPA-egységek tömeggyilkosságokat követtek el lengyel civilek ellen, azt viszont vitatják, hogy központilag elrendelt genocídium-tervről lett volna szó. A lengyel-ukrán kapcsolatok tekintetében fontos tény, hogy az UPA elsősorban Ukrajna függetlenségéért harcoló alakulat volt. Az UPA tehát Lengyelországban a volhíniai mészárlások elkövetője, Ukrajnában pedig antiszovjet függetlenségi szimbólum.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Meghalt a „mondragóni mészáros", a baszk szeparatista terrorszervezetek legismertebb katonája

Amerikai és katari enegiavállalatok kaptak fejlesztési jogot két ciprusi gázmező beruházásaira

A parlament megszavazta a Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárását és az ügynökakták megnyitását