A szakminiszter, Lannert Judit elsősorban szemléletbeli változtatásokat jelentett be az elmúlt hetekben, de vannak konkrét döntések és intézkedések, illetve született egy részletes javaslatcsomag is. Így máris lehetőség nyílik arra, hogy egy valóban új tanév kezdődjön Magyarországon.
A tavaszi választási eredmény jelentős változásokat indított el Magyarországon a közoktatásban is. Az elmúlt évek erősen központosított rendszerét számos kritika érte, és jelentős ellenállást szült a pedagógusok, az oktatási szakemberek, a szülők, de még a diákok körében is. Az utóbbi négy évben egymást érték a botrányok és a népes tiltakozó akciók, amelyeknek kiváltó oka és velejárója is volt, hogy a munkáltatói jogokat gyakorló úgynevezett tankerületek egymás után mondtak fel köztiszteletben álló tanároknak a legjobb nevű iskolákban is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ideológiai és módszertani nyomáson kívül állandó és folyamatosan súlyosbodó problémát jelentett az iskolák számára a pedagógushiány, illetve a mindennapokban létfontosságú támogatást nyújtó pedagógiai asszisztensek képzésének, szerepének és jogi helyzetének tisztázatlansága, illetve az, hogy rendkívül keveset keresnek. Mindez értelemszerűen azzal járt, hogy közülük is egyre kevesebben helyezkedtek el a közoktatásban, ehelyett a magánszektorban vagy külföldön kerestek munkát maguknak.
Tehát a választások után felálló oktatási tárca egy nagyon nehéz helyzetben lévő intézményrendszert örökölt, amelyet szemléletében és felépítésében is új alapokra kell helyeznie már csak a közoktatás működőképességének megőrzése érdekében is.
Erre természetesen nem volt elég az elmúlt fél év, már csak azért sem, mert széles körű jogalkotátási folyamat kíséri, de Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a sarokpontokat már kijelölte a nyáron. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a tárca csökkenteni akarja a diákok túlterheltségét, az ebből fakadó stresszt, növelni készül az iskolák önállóságát, a többi között növelve szakmai és minimálisra csökkentve bürokratikus kötelezettségeiket.
Döntések és folyamatban lévő változtatások
A közoktatás megújításához szükséges jogszabálymódosítások, illetve új jogszabályok tervezetének egy része már elkészült, a többin folyamatosan dolgozik a szakminisztérium. Az a jogszabálytervezet például már készen van, amely lazítani fogja az eddig tankerületi rendszert nagyobb szabadságot biztosítva szakmai kérdésekben az egyes iskoláknak.
Amit a legjobban várnak a gimnazisták: a szakminiszter szerint felül kell vizsgálni az érettségi, illetve a felvételi rendszert, mert ezek pillanatnyi struktúrájukban rendkívüli módon, és többnyire fölöslegesen, túlterhelik a diákokat.
Lannert Judit a pedagógusok értékelésének rendszerét sem tartja reálisnak, ezért a minisztérium már dolgozik annak reformján, hogy az jobban tükrözze a valódi teljesítményt, és ne rójon teljesen fölösleges, többségében kifejezetten bürokratikus terhet a tanárokra.
Van már döntés arról is, hogy létrehoznak egy új pozíciót az Oktatási Hivatalban, amelynek betöltője kifejezetten az adatelemzésért és a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatásának nyomon követéséért, valamint integrálásáért felel majd. Vagyis azért, hogy a mesterséges intelligencia ne ellensége, hanem építő eleme legyen a közoktatásnak.
Azt a minisztérium már elrendelte közvetlenül a tanévkezdés előtt, hogy minden intézményben a pedagógusok legalább 80 százalékának kötelezően és haladéktalanul el kell végeznie az ingyenes, anafilaxiás allergiás reakciók felismerését és kezelését célzó képzést. Ezt azzal indokolja a tárca, hogy Magyarországon közel 25 ezer gyereknek van súlyos, esetenként életveszélyes mértékű allergiája, és egy roham esetén gyors és szakszerű beavatkozásra van szükségük. Az, hogy az iskolákban ezt biztosítani kell, már 2023 óta előírás, de a gyakorlatban nem történt semmi annak érdekében, hogy ez megvalósuljon. A minisztérium most ez ügyben jár el ingyenes online tanfolyamot és vizsgát biztosítva erre. A szakmai hátteret a Bethedsa gyermekkórház nyújtja.
A legkisebbekkel kezdték
Addig is, amíg zajlik ez a munka, majd a szakértői egyeztetések, illetve a jogalkotás, az iskolák alsó tagozatos diákjainak oktatására a minisztérium bejelentett egy 14 pontos javaslatcsomagot.
Ezt a tantestületek máris figyelembe vehetik, illetve alkalmazhatják. Ezek közül talán a legfontosabb intézkedések lehetnek, hogy a megszokott 45 perces tanórák helyett 35 perceseket vezethetnek be, és ezek között hosszabb szüneteket hagyhatnak, lehetővé téve vagy kifejezetten megszervezve, hogy a gyerekek többet mozogjanak.
Átalakíthatják a tananyag feldolgozásának rendjét azzal, hogy elsősorban a tanórákra koncentrálnak, és jelentősen csökkentik a kicsik otthoni feladatait. Ugyanígy fontosnak tartja a minisztréium, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük nemcsak testben, hanem lélekben is megérkezni az iskolába, ezért lehetőséget nyújtanak arra, hogy az iskolák rugalmasan indítsák a napot, vagyis beiktassanak valamennyi időt a tanórák megkezdése előtt arra, hogy a gyerekek aklimatizálódjanak. A gyerekek beszélgethetnének egymással, esetleg reggelizhetnének, illetve a pedagógus közös olvasással, akár meséléssel elkezdhetné fokozatosan bevonni őket a tanórák dinamikájába.
A javaslatok között szerepel az is, hogy az iskolák éljenek az élményalapú oktatás eszközeivel, amelyek bizonyítottan hatékonyabbá teszik az új ismeretek integrálását. A javaslatcsomag érinti a tananyag struktúráját is, amennyiben a tantestületeknek nem kell ragaszkodniuk a hagyományos tantárgyi bontáshoz, hanem alkalmazhatják az alternatív iskolarendszerben jól ismert módszert, a tematikus blokkok kialakítását, ami nagyban segíti, hogy a diákok összefüggéseikben kapják az új információkat, és azok értelmezése is rendszerszerűen történhessen.
A minisztérium javaslatok egyike arra bátorítja az iskolák vezetését, hogy alsó tagozatban ne osztályzatokat adjanak, hanem szöveges értékelőkben fejtsék ki a szülők számára is jobban érthetően, hogy egy diák miben hol tart, mik az erősségei és mi az, amiben fokozott támogatást igényel. Ez egyébként igen elterjedt gyakorlat már most az általános iskolákban, sőt sok gimnáziumban is.
A 14 pont között van, amelyik a közös terek kialakítására, az étkezések rendjére, illetve az iskolán kívüli programokra vonatkozik. Szintén az ajánlások között szerepel, de előírásként nevesíti a minisztérium, hogy minden iskolának ki kell dolgoznia egy saját protokollt arra, hogyan előzi meg, illetve kezeli a fizikai és a digitális bántalmazást.
Mindent összevéve a minisztérium törekvése egyértelmű: már szeptember elsejétől lehetővé akarja tenni, hogy az iskolák szabadabban dönthessenek az oktatás és az iskolai élet megszervezéséről mindebben elsőbbséget biztosítva a legkisebbek teherbírásának és szükségleteinek. Ez azért is fontos, mert ebben a szabadságban részesülnek a szülők is, amennyiben az iskolavezetésnek lehetősége lesz nagyobb mértékben figyelembe venni a szülői munkaközösségek észrevételeit, javaslatait, kéréseit.
Sürgős teendők
A szakszervezetek mindeközben arra figyelmeztetnek, hogy az iskolákban dolgozó nem pedagógus alkalmazottak bérének rendezése, illetve a pedagógiai asszisztensek helyzetének először is tisztázása, majd javítása, illetve bérük emelése nem várathat magára, azonnali intézkedést igényel.
A segélyszervezetek pedig azt várják a kormánytól, hogy a korábbinál hatákonyabb rendszert építsen a hátrányos helyzetű térségek és társadalmi csoportok esélyegyenlőségének biztosítására az oktatásban is.
Szülők figyelmébe: íme a következő tanév fontos dátumai
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint az alábbi dátumokat érdemes már most megjegyezni:
- Első tanítási nap: 2026. szeptember 1.
- Első félév vége: 2027. január 22.
- Utolsó tanítási nap: 2027. június 18.
- Végzősök utolsó tanítási napja: 2027. április 30.
- Őszi szünet: 2026. október 23. – november 1.
- Téli szünet: 2026. december 19. – 2027. január 3.
- Tavaszi szünet: 2027. március 25. – április 4. A szakmai és az érettségi vizsgák ősszel október 5-én, illetve október 12-én kezdődnek, tavasszal pedig mindkettő május 3-án indul. A középiskolai központi felvételi vizsgákra idén december 1-ig lehet jelentkezni a szervező középiskolákban. A felvételit 2027. január 23-án írják a diákok. A pótvizsga február 3-án lesz. Az eredményről legkésőbb február 12-ig kapnak tájékoztatást a vizsgázók, akiknek legkésőbb február 19-ig kell benyújtaniuk jelentkezési lapjukat a kiválasztott középiskolákban. A szóbeli vizsgák március 3. és 24. között lesznek.