A törvényjavaslat indoklása szerint a hivatal léterhozásának célja az volt, hogy "politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre".
Elfogadta a magyar parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, a jogszabály a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Az Országgyűlés 135 igen szavazattal 44 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett döntött.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Melléthei-Barna Márton (Tisza Párt) által benyújtott javaslat szerint a jogállam helyreállítása miatt fontos a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonló intézmények megszüntetése, amik „semmilyen valódi feladattal nem bírnak a közjogi rendszerben, pusztán közpénznyelők, a polgárok zaklatását, jogainak csorbítását szolgálják.”
Az SZH elnöke és elnökhelyettesei nem jogosultak végkielégítésre, a törvény hatálybalépése után tizenöt napon belül záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Megszűnik a hivatal foglalkoztatottjainak jogviszonya is, őket a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben megállapított összeg és végkielégítés illeti meg.
A hivatal – amely 2024. február 1-jétől működik Magyarországon – az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadással szűnik meg, de feladatait a minisztériumnak nem kell közfeladatként ellátnia.
Az SZH megszüntetését az alaptörvény tizenhatodik módosítása alapozta meg, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés: törölték az alaptörvényből a létrehozását megalapozó rendelkezést, amely úgy szólt: "az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik."
Pro és kontra
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok hétfői vitájában Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, továbbra sem tudja, hogy az évi hatmilliárd forintból fenntartott hivatal milyen eredményeket ért el.
Az ellenzék részéről Szűcs Gábor (Fidesz) felidézte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal azzal a céllal jött létre, hogy védje Magyarország önrendelkezését. Nem lepődtek meg, hogy megszüntetik – tette hozzá, és idézte Magyar Péter korábbi kijelentését, hogy csak egy pici szuverenitásról kell lemondani.
Juhász Hajnalka (KDNP) szerint szuverenitást védeni csak egy szuverén kormány tud, a hivatal gyors és indoklás nélküli megszüntetése egyértelműen brüsszeli követelés volt és feltétele az uniós források lehívásának. Szóvá tette, hogy a kormány semmilyen konkrét intézményt vagy mechanizmust nem jelölt meg ami átvenné a külföldi befolyásolási kísérletek elhárításának feladatát.
Bodóczi István (Tisza) azt kérdezte: mitől félt a Fidesz-kormány, hogy külön hivatalt hoztak létre az állampolgárok megfigyelésére és megbélyegzésére. "Amikor újságírókat, oknyomozó műhelyeket kellett vizsgálni és ellehetetleníteni olajozottan működött a gépezet. Ez nem szuverenitásvédelem, ez egy politikai fegyver, egy adminisztratív bunkósbot a hatalom kezében" – jelentette ki.
Melléthei-Barna Márton (Tisza) azt mondta: a Szuverenitásvédelmi Hivatal vegzálta a saját állampolgáraikat, ezért közérdek a megszüntetése. Az előterjesztő szóvá tette az elkészült jelentéseket is, amelyek szerinte hazugok voltak. A szuverenitást azok fogják védeni, akik eddig is, például a nemzetbiztonsági szolgálatok, ügyészség – tette hozzá.
Magyar Péter kormányfő június 9-i parlamenti beszédében azt mondta: amikor a hivatalnak elő lehetett volna állnia a leleplezésekkel, szó sem esett a külügyi tárca adatbázisaiba bejutó orosz hackerekről, kínai kapcsolatokról, letelepedési kötvényekről, a csádi misszióról, a Magyarországon bujkáló külföldi bűnöző politikusokról, nemzetközi befolyásolási műveletekről, csak arról. hogy a kormány megtalálta ellenségeit, "akikre a hivatalt rá lehetett uszítani".
A törvény és a hivatal
Az Országgyűlés 2023 decemberében fogadta el a szuverenitásvédelmi törvényt, ennek eredményeként két hónappal később megkezdte működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Az Orbán-kormány arra hivatkozott, hogy egyre gyakoribb, hogy külföldi államok, szervezetek vagy más szereplők pénzügyi vagy egyéb módon próbálják befolyásolni a magyar demokratikus döntéshozatalt. Az indoklás szerint Magyarországnak intézményes eszközre van szüksége annak vizsgálatára, ha külföldi érdekek próbálnak hatást gyakorolni a politikai döntéshozatalra, a közvéleményre vagy az állami intézmények működésére.
HIRDETÉS
A jogszabály szerint a Hivatal nem nyomozó hatóság, hanem információgyűjtő, elemző és javaslattevő szerv, amely feltárja a szuverenitási kockázatokat, jelentéseket készít, és ajánlásokat fogalmaz meg. A kormány hangsúlyozta, hogy a Hivatal célja nem a büntetőeljárások lefolytatása, hanem a külföldi befolyásolási törekvések azonosítása és nyilvánosságra hozatala.
Civil szervezetek veszélyes eszköznek nevezték a hivatalt létrehozó jogszabályt, ugyanis alkalmas lehet arra, hogy az ellenzéki hangokat elnémítsák.
Az SZH-t Lánczi Tamás vezeti, aki korábban számos vezető poszton bizonyította lojalitását a Fideszhez. A Századvég elemzője volt, Habony Árpád egy cégének ügyvezetője, a Figyelő főszerkesztője, a Terror Háza munkatársa, majd az MTVA online igazgatója.
A hivatal honlapján található idei jelentésekből egyértelműen kitűnik, milyen veszélyeket érzékeltek. Íme, néhány cím: Brüsszel új eszközzel telepítene migránsokat Magyarországra, Háborúpárti érdekcsoportok célkeresztjébe kerülhet a magyarországi választás, Többféle forgatókönyvvel készül a 2026-os választás utáni időszakra a Brüsszelből finanszírozott nyomásgyakorló hálózat.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalban a szervezet 2025-ös beszámolója szerint 120-an dolgoznak, a hivatal éves költségvetése 6,2 milliárd forint. Vezetője, Lánczi Tamás fizetése havi 5,4 millió forint. A Telex összesítése szerint az áprilisi választás óta nem igazán látni nyomát annak, hogy a hivatal egyáltalán működne.
Az EU is fellépett ellene
Magyar és nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az Európai Bizottság azt kifogásolták, hogy a törvény túl tág fogalmakkal dolgozik, és a Hivatalnak olyan vizsgálati jogosítványokat ad, amelyek szerintük visszatartó hatással lehetnek a sajtóra, a civil szervezetekre és a közéleti szereplőkre.
Emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben. A Bizottság 2024 februárjában jogi lépéseket kezdeményezett a magyar parlament által elfogadott szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben. A testület arra hivatkozott, hogy a törvény számos alapvető értéket sért, a többi között a demokrácia elvét, a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás, az információ és az egyesülés szabadságát, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Az Európai Bizottság 2024 októberében beperelte Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
A jó hírnév megsértése miatt személyiségi jogi pert indított az SZH ellen a Válasz Online 2025 júniusában. A portál munkatársa, Vörös Szabolcs első magyar újságíróként készített interjút Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Lánczi Tamás által vezetett szervezet a cikk megjelenése után azt állította, hogy a Válasz Online-t külföldről pénzelik, Vörös Szabolcs pedig egyszerre brüsszeli és ukrán propagandista.
36 év késéssel derülhet ki, hogy ki volt ügynök
Az ügynökakták nyilvánosságra hozása is napirendre került. Ennek értelmében a titkosszolgálatok átadják az iratokat a Nemzeti Levéltárnak, ahol kutathatóak lesznek. A tartótisztek és besúgók csak akkor őrizhetik meg névtelenségüket, ha ezt nemzetbiztonsági érdekek indokolják.
,,A minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot hozunk létre. Ebben a bizottságban többségben lesznek a civilek, de természetesen lesznek benne a titkosszolgálatoknak a szakértői is. Ha egy irat esetében fenn kívánják tartani a minősítést a szolgálatok, akkor ők is megvizsgálják és egyeztetnek ennek a felülvizsgálatáról" - mondta a törvényjavaslatot felterjesztő Melléthei-Barna Márton. a Tisza parlamenti frakciójának helyettese azt is elmondta, hogy nem tervezik eltiltani bizonyos munkaköröktől azokat, akikről kiderül, hogy a kommunista diktatúra hálózatának tagjai voltak.
Képviselői hozzászólások Néher András (Tisza) felszólalásában a Fideszt bírálta, emlékeztetve, hogy a párt 1990-ben az ügynökakták nyilvánosságával kampányolt, de kormányon sem 1998 és 2002 között, sem 2010 után, már kétharmados felhatalmazása birtokában nem teremtette meg a teljes átláthatóságot. Csak 2019 után a Fidesz és a KDNP képviselői 20-szor szavazták le a parlamentben - legutóbb 2025 februárjában - hogy az ügynökakták nyilvánosságáról szóló javaslat napirendre kerüljön - tette hozzá.
Megjegyezte: érteni véli, hogy Kövér László volt házelnök és Orbán Viktor volt miniszterelnök miért szavazta ezt le, de - folytatta - Gulyás Gergely miért szavazott ellene?