Haladnak a Lengyelország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások egy állandó amerikai katonai bázis létrehozásáról Lengyelországban. Varsó szerint a tartós amerikai jelenlét erősítené a NATO keleti szárnyát, és elrettentené a külső fenyegetéseket.
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter közölte, hogy Washington felülvizsgálja az amerikai haderő lehetséges rendelkezésre állásának mértékét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lengyel törekvés nem véletlen: Trump második elnöki ciklusának kezdete óta rendre kritizálja a NATO európai tagjait, hogy keveset költenek védelemre, sőt azt is közölte, hogy adott esetben nem segítene Európának, hogy megvédje magát egy külső támadástól. A fenyegetőzés több országban is cselekvést szült, így a lengyeleknél is, és hamar a GDP 5 százalékát kezdték el védelemre költeni.
Kosiniak-Kamysz azt mondta az állandó lengyelországi amerikai bázisról, hogy miután az amerikai védelmi miniszter pozitívan reagált a javaslatára, a tárgyalások a következő szakaszába léptek. Hozzátette, hogy a Pentagon vizsgálódik, a vizsgálat eredményei pedig további döntések alapjául szolgálnak. A miniszter szerint „a fokozott amerikai katonai szerepvállalás erősebb elrettentést és biztonságos Lengyelországot jelent.”
A Trump-adminisztráció múlt hónapban még nem tűnt nyitottnak Varsó irányába, mikor is bejelentették, hogy leállítják a mintegy 4000 katona tervezett telepítését Lengyelországba. A Trump szövetségesének tekinthető Karol Nawrocki lengyel elnök akkor azt mondta, hogy határozottan ellenez minden olyan lépést, amely Varsót eltávolítaná Washingtontól.
"Lengyelország jelenleg körülbelül 10 ezer amerikai katonának ad otthont, többségük viszont rotációs alapon állomásozik az országban" - jegyezte meg a PAP lengyel állami hírügynökség. Bár Varsó és Washington évek óta szoros kapcsolatot ápol, a Pentagon európai katonai erejével kapcsolatos kritikái kétségeket ébresztettek az Egyesült Államok megbízhatóságával kapcsolatban. Európa védelme régóta nagyrészt az amerikai védelmi garanciákon alapult, de Trump miatt ezt az állapotot sokan újragondolták a kontinensen. Trump ráadásul sértődékeny: amikor Németországból kritizálták az iráni háború miatt, akkor a Pentagon bejelentette, hogy mintegy 5000 katonát vonnak ki Németországból. Trump idén még azzal is fenyegetőzött, hogy kilép a katonai szövetségből, mivel nem tetszett neki, hogy a NATO más tagállamai nem lépnek be az iráni háborúba. Megjegyzendő: a NATO védelmi szövetség, a tagországok akkor kötelesek segíteni egymást, ha valamelyiküket támadás éri, akkor viszont nem, ha egyikük támadást indít egy harmadik ország ellen.
Trumpnak ráadásul nem az iráni kifakadása volt az első húzása. Emlékezetes, hogy 2025-ben ismételten fenyegetőzött Grönland annektálásával. Grönland Dánia autonóm területe, Dánia pedig a NATO tagja, tehát Trump egy szövetséges ország területének elfoglalásával fenyegetőzött.
Fabrice Pothier, a NATO korábbi magas rangú tisztviselője a hónap elején a TVP Worldnek azt nyilatkozta, hogy Európának „hinnie és bíznia” kell a saját védekező képességeiben, mivel Washingtonnak az európai biztonság iránti elkötelezettsége ingadozó.