A találkozó célja enyhíteni az amerikai elnöknek a NATO-szövetségesekkel kapcsolatos ellenérzéseit.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a Fehér Házban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, hogy rávegye Trumpot, hogy ne nehezteljen európai szövetségeire, amiért nem vettek részt az iráni háborúban. Miként azt az Euronews megtudta, Rutte valóságos "bájoffenzívára" készül, és hangsúlyozni fogja a katonai szövetség országainak rekordméretű védelmi kiadásait, melyet Trump erőszakolt ki azzal, hogy többször elmondta: az európaiaknak többet kell fizetniük a saját biztonságukért, és nem várhatnak arra, hogy Amerika megvédi őket egy esetleges fegyveres konfliktus esetén.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Rutte arról is beszélni akar Trumppal, hogy köszönhetően az európai és a kanadai védelmi beruházásoknak az Egyesült Államok munkaerőpiaca és fegyvergyártása is felfuthat. „A grafikonok vastag, aranyszínű és piros betűkkel készülnek, és azt fogják mutatni Trumpnak, hogy milyen nagy vezető” – mondta egy forrás lapunknak, hozzátéve, hogy Rutte meg fogja mutatni Trumpnak, hogy a NATO-n belüli befolyása miként vezetett oda, hogy a szövetségesek összesen 1 billió dolláros kiadási szintet érjenek el.
A NATO főtitkára a múlt héten a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján azt mondta, hogy a NATO tagországok történelmi léptékű összegeket költöttek védelemre. „Elképesztő. Az európai szövetségesek és Kanada tavaly rekord mértékben, reálértéken számolva több mint 90 milliárd dollárral növelték kiadásaikat az előző évhez képest” – mondta Rutte a NATO brüsszeli központjában tartott sajtótájékoztatón, elismerve, hogy "sajnos még mindig találni olyan szövetségeseket, akik egy kicsit visszafogják magukat, és többet kéne tenniük."
A NATO-tagországok július 7-én és 8-án Ankarában tartják éves csúcstalálkozójukat, ahol a napirend az európai és sarkvidéki biztonságra fordított kiadásokra, valamint a védelmi termelés jelentős felfuttatásának szükségességére összpontosít. Az Egyesült Államok bizonyítékokat vár arra, hogy a NATO-tagállamok elkötelezettek a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított arányának 2035-ig 5 százalékra emelése mellett.
Rutte szerdán keleti parti idő szerint 15:30-kor találkozik Trumppal és Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel az Ovális Irodában. Kétnapos látogatása során a Kongresszus tagjaival és a CIA tisztviselőivel is egyeztet.
„Butaság ilyet mondani”
Az Euronews értesülései szerint a júliusi csúcs végén kiadandó zárónyilatkozat nem kötelez egy újabb, 2027-es találkozó megtartására. Úgy tudni, hogy a NATO tisztviselői, köztük Rutte is újragondolják az éves esemény jövőjét, hogy elkerüljék a Trump-kormányzattól érkező, nagy nyilvánosság előtt zajló megaláztatásokat. A 2027-es csúcsot Albánia rendezné, de források szerint áthelyezhetik az eseményt, ha az ország nem mutat előrelépést afelé, hogy meghaladja a szövetség által minimálisan elvárt, a GDP 2 százalékát kitevő védelmi kiadási küszöböt. Más tagállamokat, például Spanyolországot, Olaszországot és Csehországot is „lemaradónak” tartják, Belgium pedig csak nemrég érte el a kitűzött szintet.
Hétfőn Trump azzal fenyegetett, hogy megvonja a katonai segítséget a NATO kollektív védelmi doktrínája alapján azoktól az országoktól, amelyek elutasították a felhívásokat, hogy segítsék az Egyesült Államokat az Irán elleni háborúban. „Ennyi pénzt költöttünk. Aztán amikor esetleg segítséget kérnénk apróságokban... azt mondják, hogy inkább nem segítenének – mondta Trump a Fehéz Házban, és hozzátette, hogy szerinte – butaság ilyet mondani, mert mi is mondhatnánk ezt nekik, ha akarnánk. És lehet, hogy meg is tesszük.”
Trump továbbra is dühös az európai országokra azért, mert szerinte nem eléggé támogatták őt az iráni háborúban. Néhány NATO-szövetséges például megtagadta, hogy engedélyezze az amerikai erők számára a haditengerészeti és katonai támaszpontokon történő leszállást a Közel-Kelet felé vezető úton. A háború első napjaiban Spanyolország bejelentette, hogy korlátozni fogja az amerikai repülőgépek légtérhasználatát. Az Egyesült Királyság kezdetben megtagadta a hozzáférést, de nem sokkal később engedélyezte a „védelmi jellegű” csapásokat iráni rakétacélpontokra.
A Pentagon azóta olyan intézkedéscsomagot jelentett be, amely gyakorlatilag csökkenti az Egyesült Államok hosszú távú részvételét a szövetségben. Miután Frederich Merz német kancellár nyilvánosan „átgondolatlannak” titulálta az Egyesült Államok és Izrael iráni katonai beavatkozását, Trump közölte a NATO-val, hogy 5000 katonát von ki Németországból.
A múlt heti brüsszeli NATO-ülésen Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nekiment a másik 31 szövetséges ország tárcavezetőinek, és „szégyenletesnek” nevezte országaikat, amiért nem csatlakoztak a hadjárathoz, és mert nem támogatták azt.
Hegseth bejelentette az amerikai csapatok európai állomásoztatásának hat hónapos felülvizsgálatát, amelytől drasztikus csapatleépítéseket várnak. Azzal is fenyegetőzött, hogy megvonja a NATO költségvetésének egy részét büntetésként azok miatt az országok miatt, amelyek nem fizetik be a rájuk eső hozzájárulást.
A NATO tagországai közül többen is arra hivatkozva nem léptek be az Irán elleni háborúba, hogy a NATO egy védelmi szövetség, tehát abban az esetben nem kötelesek támogatni egy tagországot, ha az támadást indít egy ország ellen.