Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Tokajev Brüsszelben: Kazahsztán még szorosabb kapcsolatokra törekszik az EU-val

Roman Vassilenko, Kazahsztán nagykövete az Európai Unió mellett
Roman Vassilenko, Kazahsztán EU-hoz akkreditált nagykövete Szerzői jogok  Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Stefan Grobe
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

A kazah elnök brüsszeli stratégiai látogatása idején Kazahsztán EU-nagykövete exkluzív interjút adott az Euronews-nak. Elmondta, hogy Asztana még szorosabb kapcsolatot keres a 27 tagú blokkal, kiemelve az energiát, a kritikus ásványkincseket és a mesterséges intelligenciát.

Kazahsztán elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev stratégiai látogatást kezdett Brüsszelben, miközben Asztana jóval mélyebb stratégiai partnerségre törekszik az Európai Unióval, és igyekszik megbízható energiaszolgáltatóként, valamint a kritikus nyersanyagok forrásaként pozicionálni magát, új lehetőségeket kínálva a mesterséges intelligencia, a logisztika és a zöld technológiák területén.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

„Eurázsia szívében vagyunk. Oroszországgal és Kínával is határosak vagyunk, de nagyon szeretnénk tovább erősíteni az Európai Unióval fennálló, kölcsönösen előnyös kapcsolatainkat” – mondta Roman Vassilenko, Kazahsztán EU-hoz akkreditált nagykövete az Euronewsnak adott keddi exkluzív interjújában, összefoglalva országa fő üzenetét Tokajev elnök brüsszeli látogatására, amely az EU és Közép-Ázsia folyamatosan fejlődő együttműködésének része.

„Sokat tettünk már, de még sokkal többre vagyunk képesek” – tette hozzá az Euronews Europe Today reggeli műsorának adott interjúban, az EU-t Kazahsztán egyik „kulcsfontosságú globális stratégiai partnerének” nevezve.

Vassilenko szerint Tokajev brüsszeli látogatása egyértelmű üzenetet hordoz: a már most is erős kapcsolatok ellenére jelentős növekedési lehetőség van még az együttműködésben.

Az elmúlt években jelentősen bővültek a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok a felek között. Az európai vállalatok mintegy 210 milliárd dollárt (184 milliárd eurót) fektettek be Kazahsztánban, elsősorban az energiaszektorban.

A nagykövet azonban úgy véli, hogy a legnagyobb kiaknázatlan lehetőségek máshol rejlenek. A közlekedést és logisztikát, a kritikus nyersanyagokat, a mesterséges intelligenciát, a zöld hidrogént, a megújuló energiát és a pénzügyi szektort emelte ki olyan területként, ahol jelentős potenciál van az európai befektetők számára.

Kazahsztán pénzügyi központként is szeretné megerősíteni pozícióját. Az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központban jelenleg mintegy 5800, a világ különböző részeiről érkező cég működik, ami a nagykövet szerint jól mutatja az ország növekvő vonzerejét a nemzetközi üzleti élet szereplői számára.

A kritikus ásványkincsek az Európa felé irányuló kazah ajánlat másik pillérét jelentik. Az ország már most 34-ből 21 olyan nyersanyagot termel, amelyet az EU kritikus fontosságúnak minősít a kritikus nyersanyagokról szóló jogszabályában.

Kazahsztán azonban nem pusztán nyersanyag-exportőr szerepére törekszik, hanem azt szeretné, ha európai partnerei a helyi feldolgozásba és a technológiaátadásba is befektetnének.

„Önök hozzák a tőkét és a technológiát. A kritikus nyersanyagokat nemcsak kitermelik, hanem Kazahsztánban fel is dolgozzák, és ennek az előnyeit mindkét fél élvezheti” – fogalmazott Vassilenko.

Egy nagy projektet az Európai Bizottság már stratégiai kezdeményezésnek minősített.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint a beruházás a működésének megkezdése után évente elegendő grafitot termel majd mintegy 100 000 elektromos jármű akkumulátorához.

Az energiabiztonság áll az EU-kazah kapcsolatok középpontjában

Az energiabiztonság továbbra is az EU és Kazahsztán kapcsolatának egyik fő pillére. Mivel Európa igyekszik csökkenteni függését az orosz energiától, Kazahsztán az egyik legfontosabb alternatív energiaforrásként jelent meg Brüsszel számára: az ország már most az EU harmadik legnagyobb nyersolajszállítója.

Bár Kazahsztán exportbővítési lehetőségeit korlátozza a hazai kitermelés és a szállítási infrastruktúra kapacitása, Vassilenko szerint az európai szállítások jelentősen növekedhetnek a következő években. Jelenleg évente mintegy 65 millió tonna nyersolajat szállítanak Európába, ezt a mennyiséget szerinte négy-öt éven belül körülbelül 100 millió tonnára lehet emelni.

Kazahsztán ambíciói azonban nem állnak meg az olajnál. Az ország 2030-tól egy német-svéd vállalattal együttműködve évente mintegy 2 millió tonna zöld hidrogén előállítását tervezi, ami a jövőben fontos tisztaenergia-szállítóvá teheti Európa számára.

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az Európai Unió energiabiztonságának egyik fontos stratégiai partnere maradjunk” – hangsúlyozta a nagykövet, Kazahsztánt olyan országként bemutatva, amely egyre elszántabban törekszik arra, hogy ne csupán Európa és Ázsia közötti hídként, hanem Európa gazdasági és energetikai átmenetének nélkülözhetetlen partnerévé váljon.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Kazahsztán befogadná Irán uránkészletét

Olaszország és Kazahsztán Rómában ünnepli kulturális kötelékeit, nyílik a szentszéki nagykövetség

Kazahsztán 10 év késés után elindítja vezető nélküli gyorsvasútját