A vízum mindössze egy napra szól. Az brüsszeli megbeszélések témája az EU-ban menedéket nem kapó afgánok visszaküldése Afganisztánba.
Belgium vízumot adott ki egy tálib delegáció tagjainak, hogy részt vegyenek egy, a migrációval kapcsolatos brüsszeli találkozón. A megbeszélés megnyithatja az utat ahhoz, hogy egyes tálib tisztviselők később uniós rendezvényen is megjelenjenek, márpedig ilyen azóta nem történt, hogy a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat Afganisztánban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tervezett tárgyalásokat bírálta több emberi jogi szervezet is, akik szerint a tálibokkal való párbeszéddel megkockáztatják, hogy csorbuljon az Európai Unió emberi jogok betartása és betartatása iránti elkötelezettsége.
A belga kormány ugyanakkor közölte, hogy a megfelelő elemzések elvégzését követően öt vízumot hagytak jóvá a tálib delegáció tagjai számára, ugyanis nem találtak bizonyítékot arra, hogy az érintett személyek biztonsági kockázatot jelentenének. A vízumok szigorúan korlátozottak: kizárólag Belgiumba engednek belépést, nem az egész schengeni térségbe, és csak egyetlen napig érvényesek.
A belga tisztviselők biztonsági okokra hivatkozva nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni a látogatás pontos időpontját, uniós források szerint ugyanakkor a találkozóra várhatóan röviddel a vízumok kiadása után kerül sor.
Miről fognak szólni a tárgyalások?
Európai tisztviselők szerint az egyeztetések középpontjában a migráció és azoknak az afgán állampolgároknak az Afganisztánba való lehetséges visszaküldése áll majd, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni. Az Európai Bizottság májusban jelezte szándékát, hogy a közeljövőben tálib tisztviselőket hív Brüsszelbe az üggyel kapcsolatban. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a találkozót technikai szinten tartják, ami nem jelenti a tálib kormány hivatalos elismerését. Uniós tisztviselők többször is leszögezték: a tárgyalások célja a migrációval kapcsolatos gyakorlati kérdések rendezése, nem pedig a diplomáciai kapcsolatok építése Afganisztán vezetőivel.
A kérdés azért is rendkívül érzékeny, mert a tálibokat a hatalomra kerülésük óta folyamatos és széles körű nemzetközi bírálat éri. A tálib vezetés szigorú korlátozásokat vezettek be a nők számára, többek között az oktatás és a munkavállalás terén, illetve korlátozták a mozgásukat is.
Emberi jogi szervezetek arra szólítják fel az Európai Uniót, hogy mondja le a találkozót. A Human Rights Watch és az Amnesty International is hangsúlyozza, hogy a tálibokkal folytatott bármilyen egyeztetésnek elsősorban az elszámoltathatóságra és az emberi jogokra kellene összpontosítania, nem pedig arra, hogy megkönnyítse a kitoloncolásokat egy (szerintük) egyre veszélyesebb országba.
A vita Belgiumon belüli is megosztottságot gerjesztettt. Maxime Prévot belga külügyminiszter közölte, hogy ellenzi a tálib képviselők meghívását, ugyanakkor azzal érvelt, hogy Belgium nem tagadhatta meg a vízumok kiadását, mivel az uniós intézményeknek otthont adó országként egy hivatalos európai ügyhöz kapcsolódó kérésnek tesz eleget.
Az európai kormányok jelenleg egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy szigorítsák a migrációs politikájukat. Az Unióban menedéket kérők és kapók közt az afgánok vannak a legnagyobb arányban, de több tagállam is szigorúbb ellenőrzést és szorosabb együttműködést sürget a visszaküldések terén azok esetében, akiknek a menedékkérelmét elutasították.
Afganisztán humanitárius válsággal küzd, az ENSZ adatai szerint afgánok millióinak bizonytalan az élelmezése. Az ország súlyos gazdasági nehézségekkel néz szembe, ráadásul a szomszédos Iránból és Pakisztánból is rengeteg korábban áttelepült afgánt kell visszafogadniuk.