Ausztriát gyakran emlegetik sikeres példaként a mezőgazdasági megújulás terén. A családi gazdaságokban végzett kemény munka, az erős állami támogatás, a minőségi szakmai képzés és az elkötelezett fogyasztók együtt egész vidéki közösségeknek adnak új lendületet.
A 46 éves Josef Quehenberger büszke gazdálkodónak vallja magát. A korábbi kereskedelmi képviselő tizenöt évvel ezelőtt úgy döntött, hogy átveszi a Salzburg melletti Abtenau városában lévő családi gazdaságot. Juhokat, teheneket és pulykát tenyészt. Juhgyapjúból kertészeti pelletet készít. Bio pulykahúst szállít közvetlenül a vásárlóinak. Azt vallja, hogy a munka nehéz, de kifizetődő. „A családomban én vagyok a tizedik generáció a gazdaság élén, és a gazdaság túlélt járványokat, két világháborút, a koronavírust és a náci időket. Tehát sok mindent túlélt” – mondja. „Boldog és büszke vagyok, hogy a család tagjaként én is tovább építhetem a gazdaság jövőjét.”
Josef nem az egyetlen elégedett gazda a környéken. Abtenau mintegy 6000 lakossal és több mint 200 gazdasággal rendelkezik. Johanna Wallinger 30 évvel ezelőtt telepedett le itt. A 200 kecskével és sajtkészítő berendezésekkel rendelkező gazdasága ma már virágzik. „Nagyon hitelesen gazdálkodunk” – mondja. „Szerintem Ausztriában nagy lehetőség rejlik, mert valóban természetes módon, a fogyasztókhoz közel tudunk termelni.”
Johannához hasonlóan mintegy 60 helyi termelő szállít húst, sajtot, joghurtot, zöldséget, és fűszernövényeket italokat a közeli szövetkezeti boltba, a termelőtől a fogyasztóig tartó, közvetítők nélküli rövid ellátási lánc részeként. „Az alapötlet egyszerűen az volt, hogy a mikrovállalkozások maguk értékesítsék a termékeiket, és a hozzáadott érték helyben maradjon” – magyarázza Georg Buchegger, az üzlet vezetője.
Az állami támogatást széles körben a virágzó mezőgazdasági ágazat egyik fő mozgatórugójának tekintik. A 35 ezer tagot számláló Salzburgi Agrárkamara képzésekkel, jogi és üzleti tanácsadással, a támogatási rendszerben való eligazodással és termékpromóciós segítséggel támogatja a gazdákat, különösen a fiatalokat.
„A salzburgi gazdák problémái pontosan ugyanazok, mint a többi európai gazdálkodóé. A bürokrácia és a piaci nehézségek ugyanolyan kihívást jelentenek” – állítja Rupert Quehenberger, a kamara elnöke. „Az előnyünk egyben a hátrányunk is: a szerkezetünk. Tudjuk, hogy nem tudunk versenyezni a nagyüzemi termelőkkel. A piacon csak magas minőséggel maradhatunk talpon, és azzal, ha a termék felismerhető, ha van arca.”
A gazdák támogatásának fontos eszközeként Salzburg tartomány hatóságai létrehoztak egy minőségi védjegyet, amelynek használatát felügyelik, és amely igazolja a mezőgazdasági termékek helyi eredetét, valamint javítja piaci esélyeiket.
„Jelenleg mintegy 2800 tanúsított termékünk van, emellett 170 tanúsított vendéglátóhelyünk és 90 közétkeztetési konyhánk, amelyek önmagukban napi 40 ezer adagot főznek. Bizonyos feltételeknek megfelelő regionális termékeket dolgoznak fel, és ezt mi is ellenőrizzük” – magyarázza Günther Kronberger, a Salzburg Agrar Marketing ügyvezetője.
A gazdák új generációinak képzése szintén kiemelkedő fontosságú. Ausztriában mintegy 70 iskola képzi a jövő gazdáit. A Salzburg melletti Winklhof Mezőgazdasági Iskola 260 14–17 éves diákot képez. Az itteni vezetők szerint az állami iskolába történő jelentkezések száma az elmúlt öt évben ugrásszerűen megnőtt.
„Igyekszünk úgy nevelni a fiatalokat, hogy ne csak a szakmai életben boldoguljanak, hanem a magánéletükhöz szükséges alapvető készségeket is elsajátítsák” – magyarázza Georg Springl, az iskola igazgatója.
Ezt a képzést a hivatásos gazdálkodók kulcsfontosságúnak tartják, és komolyan veszik szerepüket az osztrák gazdák új generációinak motiválásában. „Ha valaki folyton csak panaszkodik, vagy csak a hátrányokat látja, akkor a következő generáció sem fogja élvezni ezt a munkát” – összegzi Johanna Wallinger gazdálkodó.