Egyre nagyobb gond az üzemanyagellátás Oroszországban az ukrán hadsereg dróntámadásai miatt. Ezek elsősorban olajfinomítókat céloznak, és mostanra megbénították az olajfeldolgozás infrastruktúrájának harmadát.
Már a lakossági üzemanyagellátásban is fennakadások vannak Oroszországban. Ezt jelzik a benzinkutaknál egyre gyakrabban kialakuló hosszú sorok és a bizonytalanság szülte növekvő feszültség. Az orosz elnök is elismerte pár napja, hogy az olajfinomítókat érő ukrán dróncsapások mostanra valóban zavart okoztak az orosz olajiparban.
Számos régióban korlátozzák az üzemanyag vásárlását, az utak mentén hatalmas kocsisorok kígyóznak, több órát kel várakozni. A közösségi médiában olyan videókat tesznek közzé, amelyeken a sofőrök döbbenetüknek adnak hangot, vagy éppen amiatt panaszkodnak, hogy a kutak kiürültek, és emelkednek az árak.
Andrej, egy moszkvai lakos szerint a helyzet egyáltalán nem jó. „A tévében mást mondanak, mint ami a valóságban van. Mindenhol sorban állnak az emberek.”
Egy másik moszkvai férfi, Makszim nem érti, hogy lehet üzemanyaghiány egy olyan országban, amely ennyi olajat termel.
Vlagyimir Putyinnak be kellett ismernie az üzemanyaghiányt
Június végére az orosz régiók több mint feléből érkeztek hírek a különböző üzemanyag-értékesítési korlátozások bevezetéséről. Egyes területeken a hatóságok szigorú kvótákat szabtak minden töltőállomásnak, máshol a benzinkútláncok önállóan korlátozták a kiadható üzemanyag mennyiségét.
A tisztviselők a kialakult helyzetet pánikszerű kereslettel magyarázták, és arra kérték az autósokat, hogy csak akkor tankoljanak, amikor valóban szükséges. Korlátozták a benzin és a repülőgép-üzemanyag exportját, és napirendre került a dízelüzemanyag kivitelének teljes tilalma is.
A hiány a távoli orosz térségeket is elérte, olyan régiókat is, ahonnan nem jelentettek ukrán dróntámadásokat olajfinomítók ellen.
A helyzet rákényszerítette Vlagyimir Putyin elnököt egy ritka beismerésre: most először elismerte, hogy „a létesítményeik elleni támadások kétségkívül problémákat okoznak”, és hogy „jelenleg bizonyos hiányt tapasztalnak az üzemeanyagot illetően”. Az orosz elnök ugyanakkor kitart amellett, hogy az üzemanyaghiány nem kritikus.
A benzin- és dízelhiány az agráriumot is sújtja
Chris Weafer, a Macro-Advisory Ltd tanácsadó cég vezérigazgatója szerint az orosz finomítókapacitás mintegy egyharmada esett ki. Mint mondja, mivel az állam nem tesz közzé ilyen adatokat, becslése széttagolt információkon és az olajiparban dolgozó források beszámolóin alapul.
Weafer rámutat, hogy az üzemanyag-válság „kritikus pillanatban következett be az orosz gazdaság számára, mivel a mezőgazdasági szezon – különösen az aratás időszaka – most van lendületben”. Ilyenkor a mezőgazdaság amúgy is „nagyon nagy mennyiségű dízel üzemanyagot” igényel.
A háború során megrongálódott finomítók helyreállítása bonyolult feladat. Az ukrán támadások speciális, sokszor importból származó berendezéseket tesznek tönkre, vagyis a javítás hosszú ideig tart, és költségeses. Ráadásul a szankciókat is ki kell játszani.
Weafer elemző szerint a Moszkvai Olajfinomító - amely Moszkva és a környező régió üzemanyag-szükségletének 40 százalékát fedezte - helyreállítása legalább három hónapot vesz igénybe.
Csökkent a nyersolaj-feldolgozás
Az AP hírügynökség adatai szerint Oroszországban júniusban 25 százalékkal esett vissza a nyersolaj üzemanyaggá történő feldolgozásának volumene az előző év azonos időszakához képest, napi 3,95 millió hordóra. Ez több mint két évtizede a legalacsonyabb szint.
A benzintermelés 17 százalékkal, napi 850 ezer hordóra csökkent az egy évvel korábbi 1,03 millióról, ami jelentősen elmarad a belföldi piac igényeitől. Oroszország emellett viszonylag kis mennyiségű benzint exportál.
„Szankciós válaszok Oroszország elhúzódó háborújára”
Az AP számításai szerint április óta több mint 40 ukrán támadás érte az oroszországi és az annektált Krím-félszigeten található olajfinomítókat, olajtároló létesítményeket, terminálokat és más olajipari infrastruktúra-elemeket.
Az ukrán tisztviselők ezeket a csapásokat olyan kampányként jellemzik, amelynek célja, hogy rákényszerítse Moszkvát a háború befejezésére: gyengíteni igyekeznek a katonai logisztikát és az ellátási vonalakat, valamint csökkenteni az orosz hadsereg képességét a fronton folytatott offenzív műveletekre.
Szerdán az Ukrán Védelmi Erők másodszor is csapást mértek az ufai olajfinomítóra. Erről Volodimir Zelenszkij elnök számolt be.
„Már másodszor érték el Oroszország elhúzódó háborújára adott szankciós válaszaink az ufai olajfinomítót – ez az egyik legnagyobb orosz kenőanyaggyártó. A távolság több mint 1300 kilométer a frontvonaltól.”
„Minden nap teljesítjük a nagy hatótávolságú ukrán szankciók alkalmazására vonatkozó tervünket. Ez teljes mértékben igazságos válasz mindarra, amit Oroszország tesz velünk szemben. Békére van szükség, és ezt kell megérteniük az orosz vezetésben. Oroszországnak be kell fejeznie a háborúját. Megvannak hozzá a lehetőségei az orosz vezetésnek” – írta Zelenszkij a Telegramon.