Egy kiszivárgott európai bizottsági dokumentum szerint Magyarország 2012 és 2018 között diplomáciai hírszerző hálózatot működtetett, amely uniós tisztviselőket célzott, újraélesztve Várhelyi Olivér magyar biztos vizsgálatát és lemondását sürgető hangokat.
Várhelyi Olivér, aki Magyarország uniós biztosa, újra a figyelem középpontjába került, miután egy kiszivárgott európai bizottsági dokumentum arra utal, hogy Magyarország Állandó Képviselete kémhálózatot működtetett abban az időszakban, amikor ő Magyarország EU melletti állandó képviselőjeként dolgozott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Tavaly októberben több médium számolt be arról, hogy Magyarország brüsszeli, az EU melletti Állandó Képviselete állítólag olyan hírszerzőkből álló hálózatot működtetett, akik diplomatának álcázták magukat, és 2012 és 2018 között a Bizottságnál dolgozó magyar állampolgárokat vették célba.
Várhelyi azért került bele a vizsgálatba, mert 2015 és 2019 között Magyarország uniós nagyköveteként, az Állandó Képviselet vezetőjeként szolgált, ami részben átfedésben van a vizsgált időszakkal. Később az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor jelölte őt uniós biztosnak.
A dokumentumot, amelyet az Euronews látott, a költségvetésért felelős biztos, Piotr Serafin írta alá, és az Európai Parlament képviselőit tájékoztatja a kémkedési vádak ügyében lefolytatott belső vizsgálat megállapításairól.
„A hírszerző tisztek hivatalos pozíciójukat használták fel egy konkrét küldetés teljesítésére, amely láthatóan túlmutatott azon feladatokon, amelyek általában az Állandó Képviseletek diplomatáihoz kapcsolódnak” – áll a levélben.
„Ez különösen azt jelentette, hogy megkeresték a magyar állampolgárságú bizottsági tisztviselőket, és megpróbáltak tőlük részletes információkat gyűjteni a Bizottságon belüli munkáról olyan témákról, amelyek a magyar kormány számára különös érdeklődésre tartottak számot.”
Serafin levelében az áll, hogy súlyos biztonsági incidenseket nem sikerült feltárni.
Újabb bírálatok Várhelyivel szemben - meneszthető a biztos?
A Bizottság május elején, sajtótájékoztatón ismertette vizsgálatának eredményeit, hetekkel a magyarországi választások után, amelyek Orbán távozásához vezettek a hatalomból.
A közlemény lényegében felmentette Várhelyit, és lehetővé tette számára, hogy folytassa munkáját. Magyar Péter, Magyarország új miniszterelnöke, aki korábban Várhelyi alatt dolgozott diplomataként az Állandó Képviseleten, ugyanakkor azt mondta, a biztos nem mond el mindent az ügyről.
Bizalom súlyos megingása esetén Ursula von der Leyen bizottsági elnök felszólíthatná Várhelyit a lemondásra. Ha ezt megtagadná, az elnök az Európai Bírósághoz fordulhatna a menesztése érdekében – mondta az Euronewsnak Alberto Alemanno, az EU-jog professzora a párizsi HEC egyetemen.
Alemanno szerint a kémhálózat létezésének megerősítése arra utal, hogy Várhelyi már 2019-es kinevezésekor sem volt alkalmas a biztosi tisztség betöltésére.
A professzor úgy fogalmazott, hogy a biztosoknak függetlennek, tapasztaltnak kell lenniük, és ragaszkodniuk kell az európai értékekhez, hozzátéve, hogy ebben az esetben egyértelműen hiányzott a függetlenség. Várhelyi állandó képviselőként megsértette a lojális együttműködés elvét, ezért „nem volt alkalmas a feladatra, és továbbra sem alkalmas a feladatra” – mondta Alemanno.
A német Zöldpárti EP-képviselő, Daniel Freund szerint a kiszivárgott bizottsági dokumentum – és az abban szereplő kémhálózat megerősítése – azt jelenti, hogy Várhelyi már nem tekinthető alkalmasnak a tisztségére.
„Vagy közvetlenül érintett volt, vagy a Képviselet vezetőjeként nem volt ellenőrzése saját munkatársai felett. Bármelyik forgatókönyv alkalmatlanná teszi Várhelyit arra, hogy európai biztosként szolgáljon. Az Európai Parlament néhány hete élesen bírálta őt, és alkalmatlannak nyilvánította a tisztségre. Régóta esedékes, hogy vállalja a következményeket és lemondjon” – mondta Freund az Euronewsnak.
Áprilisban az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága egy jelentésben bírálta Várhelyit, kimondva, hogy nem felelt meg az elvárt normáknak.
Tavaly októberben EP-képviselők tucatjai követelték Várhelyi lemondását. Novemberben a kémügy vizsgálatára létrehozandó parlamenti vizsgálóbizottság felállítására irányuló kezdeményezést a jobboldali Európai Néppárt (EPP) blokkolta, amelynek Ursula von der Leyen és Magyar Péter is tagja.
Az EPP akkor azt mondta, hogy Várhelyi támadása Orbán malmára hajthatja a vizet a magyarországi választási kampányban.
Várhelyi menesztése olyan precedens lenne, amelyet Brüsszel nem akar
Az áprilisi választások óta Magyar Péter azon dolgozik, hogy eltávolítsa elődje által kinevezett tisztségviselőket, köztük Sólyom Tamás köztársasági elnököt.
Várhelyi azonban eddig láthatóan elkerülte a komolyabb vizsgálatot – nagyrészt azért, mert Brüsszel ódzkodik attól, hogy precedenst teremtsen a biztosok visszahívására egy tagállami kormányváltást követően.
„Brüsszel fél attól, hogy precedenst teremtsen – nem merik leváltani azt sem, aki megérdemelné” – mondta az üggyel kapcsolatban az Euronewsnak egy névtelenséget kérő uniós diplomata.
„Ezzel a populistákat bátorítják” – tette hozzá a diplomata.
Egy biztos menesztése kényes kérdés lehet a Bizottság számára a közelgő francia és spanyol választások előtt. Ha egy biztost egyszer politikai változás miatt távolítanak el a saját országa kérésére, más tagállamok is követhetik a példát.
A jogszabályok szerint a biztosoknak az európai közös érdekeket kell képviselniük, és származási országuktól függetlenül kell eljárniuk.
Formálisan még nem fordult elő ilyen lépés
Az Unió történetében még egyszer sem esett meg, hogy egy tagállam a saját hatáskörében visszahívott volna egy hivatalban lévő uniós biztost. A gyakorlatban azonban már többször lemondásra kényszerítettek uniós biztost, például nyomásgyakorlás útján. Ilyen eset történt 1999-ben, amikor a teljes akkori Európai Bizottság lemondott egy korrupciós botrány miatt. Ekkor a tagállamok már nem tudták megmenteni a saját delegáltjaikat.
Történtek egyéni lemondások is, mivel számos alkalommal egy biztos – például belpolitikai nyomás vagy személyes botrány miatt – maga adta be a lemondását, elkerülve a későbbi visszahívást.