Német és spanyol infláció áprilisban emelkedik: dráguló energia, geopolitikai feszültségek tartják 2% fölött az euróövezeti árdinamikát
Németországban áprilisban 2,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, a szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint. Ez Európa legnagyobb gazdaságában a legmagasabb inflációs rátát jelenti 2024 januárja óta.
Az EU-harmonizált fogyasztóiár-index Németországban 2026 áprilisában havi összevetésben 0,5 százalékkal emelkedett, miután márciusban 1,2 százalékos növekedést mértek.
A fogyasztói árakat elsősorban az energiaárak hajtották fel, amelyek éves szinten több mint 10 százalékkal ugrottak meg, főként az elhúzódó közel-keleti konfliktus és a globális energiapiacokon kialakult zavarok miatt, beleértve a felfordulást is, miután az USA–izraeli csapásokat követően lezárták a Hormuzi-szorost.
A nem EU-harmonizált adatok szerint az élelmiszer-infláció is kissé emelkedett, 0,9-ről 1,2 százalékra, miközben a szolgáltatások drágulási üteme 3,2-ről 2,8 százalékra lassult. Az élelmiszereket és az energiát nem tartalmazó maginfláció 2,3 százalékra esett, ami 2021 júniusa óta a legalacsonyabb szint.
Egy külön jelentésében a spanyol statisztikai hivatal (INE) közölte, hogy Spanyolországban az EU-harmonizált éves infláció – amelyet az Európai Központi Bank használ az euróövezeti adatok összehasonlítására – 2026 áprilisában 3,5 százalékra gyorsult az előző havi 3,4 százalékról, ami 2024 júniusa óta a legmagasabb érték.
A havi infláció 0,7 százalékkal nőtt, ezzel kissé felülmúlta a várakozásokat, miután márciusban 1,7 százalékos emelkedést mértek.
Korábban, március végén a spanyol kormány 80 pontból álló intézkedéscsomagot fogadott el az emelkedő energiaárak fékezésére, többek között az üzemanyagok áfájának csökkentésével.
A nem EU-harmonizált adatok szerint az áram ára csökkent, ami részben tükrözi a kormány azon intézkedéseit, amelyekkel az iráni háború hatásait próbálják tompítani, ugyanakkor a személyautókhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok ára tovább emelkedett.
A két ország inflációs adatai egyre erősödő aggodalmak közepette érkeznek, hogy a közel-keleti válság tartósan magas pályára állítja az euróövezeti inflációt, és ezzel arra kényszerítheti az Európai Központi Bankot, hogy a drágulás fékezése érdekében tovább emelje irányadó kamatait.
Az EKB csütörtökön Frankfurtban dönt a kamatok jövőbeni irányáról.
Franciaország és Olaszország inflációs adatai szintén csütörtökön jelennek meg, egy időben a 21 tagú euróövezet összesített mutatójával, amely várakozások szerint 3 százalékos inflációt jelez majd, vagyis az EKB 2 százalékos célja fölött, és egyben a 2023 óta legmagasabb szinten.