Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának előestéjén, idén október 22-én hozzáférhetővé válnak az elmúlt rendszer egyes titkosszolgálati iratai, az úgynevezett hatos karton és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai.
A kormányszóvivő, Szondi Vanda ismertetése szerint a kormány szerdai ülésén tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, és új törvényjavaslat benyújtásáról döntött az 1990-es rendszerváltástól máig be nem váltott ígéretek teljesítésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Elmondta, a beszervezési dossziékat folyamatosan, de legkésőbb december 31-ig teszik közzé. A kormányszóvivő úgy fogalmazott: "a szimbolikus dátum rámutat arra is, hogy a forradalom örökségéhez a múlt megismerésének szabadsága is hozzátartozik". Szondi Vanda hangsúlyozta, a nyilvánosság nem jelent válogatás nélküli adatközlést. A javaslat kizárja például a személyi azonosító nyilvánosságra hozatalát és védi az olyan különösen érzékeny adatokat, mint az egészségügyi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. A megfigyeltek, az áldozatok és a harmadik személyek adatait anonimizálni kell minden olyan esetben, ahol ez indokolt - magyarázta. Hozzétette, a törvényjavaslat nem szűkíti le a feltárást az ügynökökre, hanem pontosan meghatározza, kinek milyen szerepe volt.
Rövidesen az Országgyűlés elé kerül az alaptörvény 17. módosítása
Rövidesen - a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején - az Országgyűlés elé kerül az alaptörvény 17. módosításának végleges javaslata - közölte Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.
A miniszterelnök elmondta: a kormány tárgyalta a beérkezett társadalmi és szakértői észrevételeket. Közölte: a kormány és a Tisza-frakció még nem hozta meg végleges döntését, de a nagy többség szigorítást kért. Példaként említette a képviselői mandátumok korlátozásának kiterjesztését más pozíciókra vagy 12 évről 8 évre rövidítését. Voltak olyanok is, pár százalék, akik kritikát fogalmaztak meg és jogállami garanciákat akarnak látni - tette hozzá Magyar Péter. "Várhatóan nagy változás e területen nem lesz" - közölte, de nem akarta prejudikálni sem a kormány, sem a frakció döntését, türelmet kért a végleges javaslatig. A kormányfő elmondta: rengeteg kérés érkezett, ezért visszanevezik a vármegyéket megyékre, a főispánok pedig kormánymegbízottak lesznek, ezt is még ebben az alaptörvény-módosításban rendezik. Az alkotmánybírák esetében is lesz változás az alaptörvényben, eszerint hat évre lehet majd választani őket a mostani 12 év helyett - közölte.
Magyar Péter: mintegy 400 ezer gyermek családja kap iskolakezdési támogatást
Mintegy 400 ezer gyermek családja kap 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást - jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
Közlése szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, jóval több mint 100 ezer gyerek mellett, a tartósan beteg, súlyos fogyatékossággal élő, emelt szintű családi pótlékra jogosult, a speciális nevelési igényű gyermekek mellett azok után is kifizetik ezt az összeget, akik részt vesznek a Dobbantó programban vagy a műhelyiskolai képzésben, egyszülős családban, gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőnél élnek, vagy árvaellátásban részesülnek. Magyar Péter tájékoztatása szerint az összeg első felét augusztus 24-ig utalják el, a második részletet pedig novemberben, utalvány formájában adják; utóbbiról külön jogszabályt alkotnak majd, amely azt is tartalmazza, ez milyen körben használható fel. 2027-ben már egy komplexebb, még fókuszáltabb rendszert fogunk bevezetni - ígérte a miniszterelnök.
Az uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében energetikai törvények módosulnak
Az európai uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében a kormány kezdeményezte négy energetikai törvény módosítását - jelentette be a kormányszóvivő csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Magyar Éva közölte, a szélerőművek magassági korlátja 199 méterre emelkedik.
Azt mondta, a törvénymódosítások célja, hogy Magyarország teljesítse a helyreállítási terv energetikai vállalásait; összesen 868 milliárd forint hazahozatala válik lehetővé ezzel. Elmondta, a javaslat emellett elősegíti a megújuló energiatermelés, azon belül főleg a szélenergia elterjedését, ez pedig növeli Magyarország energiafüggetlenségét. Ismertetése szerint a javaslat pontosítja a szárazföldi szélerőművek létesítésére alkalmas, úgynevezett könnyített térségek kijelölésének szabályait, és a szélerőművek magassági korlátja a jelenlegi 130 méterről 199 méterre emelkedik. A kormány ezzel nem csak védi, de fenntarthatóvá is teszi a rezsicsökkentést, ugyanis minél több hazai megújuló energiát lehet termelni, annál stabilabban lehet biztosítani a magyar családok számára a kedvezményes árú energiát - hangsúlyozta Magyar Éva. Szólt arról is, lehetővé válik, hogy a háztartások és a mikrovállalkozások önkéntesen dinamikus árazású villamosenergia-szerződést kössenek, ha rendelkeznek okosmérővel.
Kormányszóvivő: megszűnik a gazdasági miniszter jogköre, hogy kijelölje az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínét
Törvényjavaslatot nyújt be a kormány az Országgyűlésnek, amely megszünteti az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelölésére vonatkozó miniszteri jogkört - jelentette be a kormányszóvivő csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Magyar Éva elmondta: eddig a gazdasági és energetikai miniszter egy személyben dönthetett az üzemek helyszínéről, a kormány viszont úgy látja, hogy az akkumulátoripari beruházások engedélyezése nem alakulhat egyedi miniszteri döntéseken, hanem átlátható és objektív hatósági eljárásokra van szükség. A kormányszóvivő szólt arról is, hogy a kabinet döntése értelmében a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat.