Brüsszel korlátozza gyártási ellátási láncokat: uniós cégek legalább három országból szerzik be eddig teljesen kínai alkatrészeket
Kína a világ elsődleges alkatrész- és komponensbeszállítója Európa számára. Peking egymaga exportálja az EU-ba belépő késztermékek előállításához szükséges valamennyi anyag 47 százalékát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Május 29-én az Európai Bizottság belső vitát tartott az EU–Kína kapcsolatok és a gyártási függőség kérdéséről, mivel a külföldi támogatások torzítják a piacot és geopolitikai kockázatot jelentenek.
A testület egy olyan javaslatot is megvizsgált, amely szerint a vállalatok legfeljebb 30–40 százalékban vásárolhatnák alkatrészeiket egyetlen országból. A fennmaradó 60–70 százalékot legalább három másik ország között kellene megosztani.
A főként a zöldtechnológiai ágazatot, az autóipart, valamint a vegyipari és gépgyártó vállalatokat célzó tervet egyelőre még nem fogadták el. A Bizottság június végén, az Európai Tanács csúcsértekezletén terjeszti hivatalosan az uniós tagállami vezetők elé.
Ha elfogadják, a drágább, más országokból beszerzett alkatrészek megemelik az európai háztartások energiaszámláit, és növelik a napelemek és az elektromos járművek árát. Az EU abban bízik, hogy a Kínától való függés felszámolása hosszú távon az egész blokk számára előnyös lesz.
Fellendíti-e ez a javaslat az európai termelést, vagy a polgároknak csak a magasabb költségek maradnak? Közvélemény-kutatásunk névtelen, és kitöltése csak néhány másodpercet vesz igénybe. Az eredményeket az egész EU-t lefedő XL-tartalmainkban – videókban, cikkekben és hírlevelekben – mutatjuk be, és ezek segítenek alakítani tudósításainkat arról, miként biztosíthatja Európa a pozícióját a mesterséges intelligencia korszakában.