Űrhajósok vizsgálják, hogyan hat egy év az űrben a szervezetükre, és több mint 100 kísérletet végeznek, például embriók és rizs tenyésztését.
A hétvégén Kína útnak indította a Sencsou–23 küldetést űrállomására három űrhajóssal, köztük egy olyannal, aki egy évig az űrben marad.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az űrhajó a Kína északnyugati részén, a Góbi-sivatagban található Csiucsüan műholdas indítóközpontból startolt három űrhajóssal a fedélzetén: Csu Jangcsu parancsnokkal, Csang Csu-jüannal és Lai Ka-jinggel.
Az űrhajósok több tucat kísérletet végeznek majd az űrben, köztük pályán végrehajtott legénységcserét a Sencsou–21 küldetés tagjaival, akik előttük több mint 200 napja tartózkodnak a Tienkung űrállomáson.
A legújabb küldetésre azelőtt kerül sor, hogy Kína 2030-ig végrehajtaná első, embereket szállító holdraszállását. Íme, mit lehet várni ettől a missziótól.
Az egyéves űrbeli tartózkodás hatása az emberi szervezetre
A Sencsou–23 személyzetének egyik tagja egyéves, Föld körüli pályán zajló kísérletet hajt végre – számolt be a kínai média.
A kínai űrhajós által teljesített leghosszabb, egybefüggő küldetés eddig az előző, Sencsou–21 misszió volt, amelynek tagjai már 204 napot töltöttek az űrben. A világ leghosszabb, megszakítás nélküli űrrepülése 437 napig tartott, ezt az orosz űrhajós, Valerij Poljakov teljesítette.
Az egyéves küldetés idején Kína elindítja első, az emberi szervezetet vizsgáló kutatási programját, amely az űrhajós egészségi adatait gyűjti majd a későbbi, a világűr távolabbi térségeibe tartó missziókra való felkészüléshez.
Az adatokat az űrhajó orvosi és védelmi rendszereinek továbbfejlesztésére használják fel – közölték az illetékesek.
Az űrhajós feladata, hogy „feltárja az emberi alkalmazkodóképesség és teljesítőképesség határait” a hosszú távú űrrepülés körülményei között – számolt be az állami média beszámolója (forrás: angol).
Embriók növesztése az űrben
Pályán keringve a legénység több mint 100 tudományos kísérletet végez, köztük egy „mesterséges embriók” kísérletet is, amely azt vizsgálja, képes-e új élet kialakulni az űrben.
Az űrhajósok zebradánió- és egérembriókat használnak majd egy úgynevezett „űrbéli embriológiai kutatási rendszer” kialakításához, amelynek segítségével megvizsgálják, hogy különböző állatcsoportok, például a gerinctelenek és az emlősök képesek-e fejlődni az űrben.
A kínai tudósok rizsmagvakat is küldenek az űrállomásra, és azokat a világűrben csíráztatják. Céljuk, hogy kiderítsék, a hosszabb távú űbeli lét hogyan hat a növényekre több generáción keresztül.
Most először tervezik két rizsgeneráció teljes életciklusát az űrben lefolytatni. A kutatók arra keresik a választ, hogy a mikrogravitáció hosszú távú hatása genetikai változásokat idéz-e elő a rizsben, illetve befolyásolja-e annak stabilitását.
Az űrhajósok biológiai kísérleteket is végeznek majd annak vizsgálatára, miként hat a mikrogravitáció az emberi szervezetre, különösen arra, hogyan dolgozza fel a szervezet a zsírt a májsejtekben. Az állami média jelentése szerint ezek a kutatások hozzájárulhatnak a zsírmájbetegség megelőzéséhez a hosszabb űrutak során.
A növényi magvakat legfeljebb öt hónapon át teszik ki az űrhajón kívüli sugárzásnak, hogy kiderítsék, a sugárzás miként befolyásolja növekedésüket az űrben.
A személyzet támogató feladatokat is ellát majd, például rakományokat mozgat és űrsétákat hajt végre az űrben töltött idő alatt.