Alig néhány milliméteres – mégis egyre terjed Németországban: az ázsiai tigrisszúnyog. A dengue és chikungunya lehetséges terjesztőjeként foglalkoztatja az egészségügyi hatóságokat. Hogyan védekezhetünk ellene?
Trópusi szúnyogfaj Németországban? Úgy tűnik, az ázsiai tigrisszúnyog terjed Németországban. Különösen Észak-Rajna–Vesztfáliában van előretörőben.
Eddig Bonnban, Euskirchenben és a Rajna–Erft járásban mutattak ki állományokat. Köln városa most arra figyelmeztet, hogy a következő hónapokban elszaporodhatnak a trópusi szúnyogok. A legészakibb hely, ahol eddig bizonyítottan előfordulnak, Berlin.
Miért terjedhet el az ázsiai tigrisszúnyog idén különösen gyorsan
Az ázsiai tigrisszúnyog a meleg, nedves klímát kedveli. Németországban jelenleg éppen ilyenek a feltételek: gyakran esik az eső, miközben napos és meleg marad az idő.
Észak-Rajna–Vesztfáliában egyre enyhébbek a telek. A klímaviszonyok így kedveznek az ilyen fajok terjedésének.
A Bernhard Nocht Trópusi Orvostudományi Intézet (BNITM) szerint a szúnyogok terjedésének másik oka a növekvő nemzetközi utas- és áruforgalom lehet.
Veszélyes az ázsiai tigrisszúnyog?
Eredetileg trópusi faj. A klímaváltozás hatására az 1990-es évek óta tömegesen jelent meg Dél- és Közép-Európában.
Nem nagyon kerüli a nappali fényt, és a csípései fájdalmasak. Fekete-fehér csíkjairól könnyű felismerni, testhossza nagyjából fél-egy centiméter.
A veszélyt az jelenti, hogy a tigrisszúnyog olyan kórokozókat is terjeszthet, mint a dengue- és a csikungunya-vírus.
Honnan tudhatja, hogy esetleg megfertőződött?
A dengue egy, a dengue-vírusok által okozott fertőző betegség, amely elsősorban a trópusi és szubtrópusi régiókban fordul elő, és fertőzött szúnyogok csípésével terjed. A betegség általában négy-tíz nappal a fertőzés után kezdődik magas lázzal, erős fej-, izom- és ízületi fájdalmakkal, valamint bőrkiütéssel. A fertőző betegséget ezért „csonttörő láznak” is nevezik.
A betegek többsége egy-két héten belül felépül, de egyes esetekben a dengue súlyos szövődményekhez, például vérzésekhez, keringés-összeomláshoz vagy az életveszélyes súlyos dengue-szindrómához vezethet. Jelenleg nincs kifejezett vírusellenes kezelés, a terápia a tünetek enyhítésére és a megfelelő folyadékpótlásra összpontosít.
A csikungunya-vírus a csikungunya-lázat okozza, és elsősorban a sárgaláz-szúnyog, valamint az ázsiai tigrisszúnyog terjeszti.
Fertőzés után rendszerint hirtelen jelentkezik a magas láz, az erős ízületi és izomfájdalom, a fejfájás és a bőrkiütés. Különösen jellemzők a gyakran nagyon erős ízületi fájdalmak, amelyek az akut betegség lezajlása után is hosszú ideig fennmaradhatnak.
A csikungunya ugyan az esetek többségében nem életveszélyes, de a betegség hetekre vagy akár hónapokra is súlyosan megterhelheti az érintetteket. Mivel nincs célzott vírusellenes terápia, a kezelés főként pihenésből, bőséges folyadékbevitelből és a panaszok enyhítéséből áll.
Németországban eddig nem ismert olyan eset, amikor helyben élő tigrisszúnyogok okozták volna a fertőzést, a szakértők azonban a klímaváltozás miatt ezt már csak idő kérdésének tartják, számolt be róla a Pharmazeutische Zeitung.
Hogyan védekezhet?
A leghatékonyabb óvintézkedés, ha rendszeresen kiönti vagy lecseréli a felgyűlt vizet, például az öntözőkannákban, vödrökben vagy a virágtartók alátéteiben. Az is sokat segít, ha nem hagyja megállni az esővizet.
Ezen felül a lakosok befoghatják az ázsiai tigrisszúnyogokat, és elküldhetik az úgynevezett „Mückenatlas” kutatási programnak, egy országos projektnek, amelyben a tudósok vizsgálják a fajokat, és újabb adatokat gyűjtenek terjedésükről.