A kormányfő delegációjával együtt megérkezett Brüsszelbe. Miniszterei már tárgyalnak, ő ma Mark Rutte NATO-főtitkárral találkozik, holnap pedig Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
"Fontos tárgyalásokra érkeztünk Brüsszelbe, a legfontosabb az uniós források helyzete - közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookra feltöltött videójában Brüsszelben csütörtökön. A kormányfőt Kármán András pénzügyminiszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Orbán Anita külügyminiszter kísérte Belgiumba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Magyar azt mondta, hogy a miniszterek előkészítő tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy pénteken már csak néhány nyitott kérdést kelljen rendezni az Európai Bizottság elnökével. A kormányfő kiemelte:
"Az egyik legfontosabb vállalásunk volt a választási kampányban az európai uniós források hazahozatala, sok ezer milliárd forintról van szó. Küzdünk az utolsó eurócentért is" – summázta Magyar Péter, hozzátéve, hogy a támogatás hazahozatala fontos Magyarország gazdaságának újraindításához. A kormányfő szerint az uniós források költségvetési mozgásteret adnak a magyar kormánynak, a pénz számos dologra elkölthető, így például az államadósság csökkentésre, az elektromos infrastruktúra fejlesztésére, közlekedésfejlesztésre, de fel lehet belőle tőkésíteni a Magyar Fejlesztési Bankot, amiből a magyar kkv-k számára indulhatnak kedvezményes hitelprogramok.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy rövidesen benyújtja Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és António Costának, az Európai Tanács elnökének Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez (EPPO) – a csatlakozás része a Tisza-kormány korrupcióellenes küzdelmének.
A kormányfő Ukrajnáról is beszélt, hogy szakértői szintű egyeztetés folyik a kárpátaljai magyarság kulturális, oktatási és nyelvi jogainak visszaadásáról, és hozzátette, hogy a tárgyalások reménykeltőek. Megismételte: gyorsított eljárásról nem lehet szó, Ukrajnának is a szokásos csatlakozási folyamaton kell végigmennie, és hozzátette, hogy Magyarország csak akkor tud hozzájárulni az első csatlakozási fejezet megnyitásához, ha az ukrán féllel sikerül megállapodni a kárpátaljai magyar kisebbség jogait illetően. Csütörtökön lapunk is megírta az Euractivra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság június 16-án javasolni fogja az Ukrajna és Moldova EU-tagságáról szóló tárgyalási fejezetek megnyitását. A lap hozzátette, hogy a Bizottság a javaslatot az EU-s külügyminiszterek brüsszeli találkozóján, az EU-bővítésével is foglalkozó Általános Ügyek Tanácsának ülésén terjeszti elő.
Az illegális migrációval kapcsolatban Magyar Péter hangsúlyozta, hogy megvédik a magyar határokat, melyek egyben Európa külső határai is. "Nem lesznek migránstáborok Magyarországon, és a Tisza-kormány nem fog kiengedni egyetlen elítélt illegális migránst sem" – summázta a kormányfő.
Magyar Péter azt is elmondta, hogy csütörtökön találkozik Mark Rutte NATO-főtitkárral, valamint Bart De Wever belga miniszterelnökkel. Ursula von der Leyennel pénteken tárgyal.
Versenyfutás a 10,4 milliárd eurós helyreállítási csomagért
Magyar egyik legsürgetőbb feladata a 10,4 milliárd eurós keret lehívási menetrendjének biztosítása. Miként azt csütörtöki cikkünkben megírtuk, ezt az összeget az EU a Covid–19 utáni Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) ítélte meg Magyarországnak, amely az egész csomagot elveszítheti, ha augusztus végéig nem teljesíti a rendeletben rögzített feltételeket. A csomag 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd euró hitelből áll. Az Európai Bizottság korábban arra ösztönözte Magyarországot, hogy gyenge költségvetési helyzete miatt elsősorban a támogatások lehívására összpontosítson.
Az Euronewsnak nyilatkozó, a Magyarország és az EU közötti technikai tárgyalásokat ismerő források szerint a felek építő módon egyeztetnek, de kevés az idő, és Magyarország fiskális helyzete továbbra is törékeny. Magyarországnak egy átdolgozott nemzeti helyreállítási tervet is be kell nyújtania. A dokumentumot eredetileg erre a hétre várták. Jelenleg nem világos, hogy a magyar kormány pénteken továbbítja-e a tervet, vagy a benyújtást június elejére halasztja.
Védelem, Erasmus+ és jogállamiság a napirenden
A helyreállítási forrásokon túl több más kérdés is szerepel Magyar Péter és Ursula von der Leyen megbeszélésének napirendjén. Továbbra is befagyasztva maradnak milliárd eurónyi kohéziós források, jóllehet a helyreállítási pénzek felszabadítása automatikusan feloldaná a kohéziós támogatások nagy részét is. Egy részlet folyósítása ugyanakkor attól függ, hogy Magyarország módosítja-e korábbi, a LGBTQ+ közösséget célzó törvényeit és menekültügyi szabályozását.
Magyarország részvételi kérelmét az EU közös védelmi hitelfelvételi programjában (Security Action for Europe, azaz a SAFE) szintén újraértékelik az Orbán belső köreihez köthető korrupciós aggályok miatt. Magyar Péter jelezte, hogy a Magyarország számára eredetileg tervezett, 16 milliárd eurós keret túlméretezett lehet. A kormányfő várhatóan azt is szeretné tisztázni Von der Leyennel, miként lehet rendezni az Erasmus+ körüli vitát. A konfliktus következtében magyar diákok ezrei szorultak ki a külföldi csereprogramokból, miután az egyetemeket magánalapítványokba szervezték ki.
A jogállamiság helyreállítása továbbra is átfogó feltétel. Magyarországnak többek között garantálnia kell az Országos Bírói Tanács függetlenségét, és csökkentenie kell a politikai befolyást a bírói kinevezések felett. „Bátorító látni az új magyar kormány elkötelezettségét és elszántságát a jogállamisági reformok gyors végrehajtása mellett” – mondta Michael McGrath, az EU demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosa egy keddi sajtótájékoztatóján.