Uniós szankciók Kirill pátriárka ellen: a magyar hatalomváltás esélyt ad az ügy újranyitására
Az Európai Unió egyelőre nem tesz kísérletet arra, hogy szankciókat vezessen be Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház fejével szemben, noha az új magyar kormány kész feloldani az ország régóta tartó ellenállását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kirill erősen vitatott személyiség, aki vallási és politikai befolyással egyaránt bír; azzal vádolják, hogy revizionista propagandát terjeszt az ukrajnai háború igazolására. Vezetése alatt az orosz ortodox egyház jóváhagyott egy dokumentumot, amely az ukrán függetlenség megsemmisítésére szólított fel, és az inváziót „szent háborúként” írta le.
Nevét azonban nem veszik fel abba a „minicsomagba” tartozó szankciós listába, amelyen jelenleg Brüsszelben dolgoznak. A tervezet hatóköre szűk, és Moszkva hadipari komplexumához köthető személyekre összpontosít – közölték diplomaták.
A nagykövetek pénteken tartották az első egyeztetési kört. Attól tartanak, hogy Kirill felvétele a listára túlságosan magára vonná a figyelmet, és késleltetné a „minicsomag” jóváhagyását, amelyet Brüsszel a lehető legkevesebb fennakadással szeretne elfogadtatni június 15-ig, a külügyminiszterek találkozójára.
A figyelem most a 21. szankciós csomagra terelődik, amely jóval átfogóbb lesz, és hosszabb egyeztetést igényel majd. A jogszabálytervezet még kezdeti fázisban van, várhatóan jövő hónapban terjesztik elő azzal a céllal, hogy júliusban elfogadják.
Az EU először 2022-ben próbálta feketelistára tenni Kirillt. Magyarország azonban, az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor vezetésével, megfúrta a kezdeményezést, és vallásszabadsági kérdésnek minősítette.
Orbán áprilisban súlyos vereséget szenvedett, utóda, Magyar Péter pedig azzal az ígérettel került hatalomra, hogy helyreállítja a kapcsolatokat Budapest és Brüsszel között. Magyar igyekszik elhatárolódni Orbán hírhedt vétópolitikájától.
„Azok a szankciók, amelyek aláásnák Magyarország gazdasági stabilitását, teljesen kizártak” – mondta a héten az Euronewsnak Hajdu Márton, Magyar közeli szövetségese, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke.
„De azokban az ügyekben, ahol az előző kormány a magyar állam erejét használta fel magánalkuk nyélbe ütésére, azt várom az új kormánytól, hogy nem akadályozza az EU közös erőfeszítéseit az Oroszországra nehezedő nyomás fokozására, hogy véget érjen ez a háború.”
A Magyarország által megnyitott lehetőség ellenére továbbra sem világos, meglesz-e ezúttal Kirill szankcionálásához szükséges egyhangúság.