Egy új tanulmány szerint azok a tinédzserek, akik hétköznap és hétvégén rendszertelenül alszanak, nagyobb valószínűséggel küzdenek szorongással.
Ahogy elkezdődik az iskola, és a mindennapi rutin visszatér a „normálishoz”, sok serdülőnek nehézséget okoznak a korai reggelek a nyári későn kelések és rendszertelen szünidei időbeosztás után. A tanév során a diákok visszaszámolnak a hétvégéig, abban reménykedve, hogy bepótolják a hét közben elveszített alvásórákat – ezt a mintázatot nevezik a kutatók „szociális jetlagnek”.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Éppen ez a „szociális jetlag” az, ami negatívan befolyásolhatja a fiatalok mentális egészségét – erre jutott az Egyesült Királyságban működő Southamptoni Egyetem új tanulmánya (forrás: angol). Mivel serdülőkorban biológiai változások mennek végbe az alvásban, a kutatók szerint a fiatalok alvásigényeinek jobb figyelembevétele, sőt az iskolakezdés időpontjának újragondolása is előrelépést hozhat.
Az áttekintés 12 vizsgálatot foglalt össze, több mint 230 000 résztvevővel, és azt mutatta, hogy azok a tinédzserek, akiknél erősebb a „szociális jetlag”, nagyobb valószínűséggel számolnak be magasabb szorongásszintről. Úgy tűnik, ördögi körről van szó: a magasabb szorongásszint előre jelzi a fokozott „szociális jetlaget” is, ám a szerzők hangsúlyozták, hogy ez összefüggés, nem pedig bizonyított ok-okozati kapcsolat.
Ezek az eredmények rámutatnak annak fontosságára, hogy viselkedéses stratégiákkal célozzák meg az egészséges, rendszeres alvást, mint a serdülőkori mentális egészség javításának eszközét – írták a szerzők.
A szorongás már most is a leggyakoribb mentális egészségügyi probléma a serdülők körében. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint világszerte a 10–14 évesek 4,4 százaléka, a 15–19 évesek 5,5 százaléka él szorongásos zavarral – olyan intenzív, tartós félelemmel vagy idegességgel, amelyet nehéz kontrollálni.
Riasztó módon a serdülőkori mentális nehézségek későbbi életkorban is hatással lehetnek, ami felhívja a figyelmet a korai felismerés és beavatkozás fontosságára.
Miért tolódik el a serdülők biológiai órája
Mindenkinek van egy meghatározott kronotípusa – attól függően, hogy inkább „pacsirta”, vagyis reggeli, vagy inkább „bagoly”, azaz esti típus. Bár ez általában stabil marad az élet során, a szerzők szerint serdülőkorban jelentős eltolódás figyelhető meg az esti típus felé.
„Pubertás idején a szervezet belső órája általában néhány órával hátrébb tolódik, vagyis a tinédzserek természetes módon csak később kezdenek el álmosnak érezni magukat, és ideális esetben később is kelnének” – mondta Sarah Chellappa, a tanulmány egyik társszerzője a Southamptoni Egyetemről.
„A tinédzserek idejét más elvárások is terhelik – a kora reggeli iskolakezdéstől az online társasági életig –, amelyek megfoszthatják őket az alvástól, különösen hétköznapokon.”
Az egyéni biológiai alvásritmus és az iskolai korai kezdés ütközése „tökéletes vihart” teremt a cirkadián ritmus felborulásához, amikor a belső biológiai óra nincs összhangban a külső idővel.
„Fontos túllépni azon, hogy ki mit tud egyedül tenni, és felismerni, hogy a tágabb társadalmi rendszerek miként befolyásolják az alvást” – mondta Hannah Ravenhall, a tanulmány vezető szerzője.
„Ez azzal kezdődik, hogy elismerjük a serdülőkorban bekövetkező biológiai alvásváltozásokat, kiállunk a fiatalok alvásigényei mellett, és újragondoljuk a középiskolai iskolakezdés időpontját, hogy jobban támogassuk a fiatalok jóllétét.”
A szerzők szerint fontos, hogy a közegészségügyi ajánlások előmozdítsák a serdülők alvás-egészségét, és kiemeljék a következetes alvásidőpont jelentőségét.
Gyakorlati szinten ez jelentheti az iskolák számára az iskolakezdés időpontjának újragondolását, a szülők számára pedig az esti képernyőhasználatra vonatkozó szabályok átértékelését – olyan kisebb strukturális változtatásokat, amelyek a kutatók szerint többet tehetnek a tinédzserek mentális egészségéért, mint ha egyszerűen csak azt mondanák nekik, hogy „feküdjön le korábban”.