Egy friss jelentés szerint, amely a jótékonykodók arányát és az adományokra fordított jövedelemrészt is méri, Írország és Románia Európa legbőkezűbb országai közé tartozik.
2025-ben majdnem tíz európaiból hat adott pénzt valamilyen jó ügyre: közvetlenül rászorulókat segített, jótékonysági szervezetnek adományozott vagy vallási okból nyújtott támogatást. Ez derül ki a Charities Aid Foundation (CAF) World Giving Report című tanulmányából.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A CAF legfrissebb globális jelentéséhez 2026. január 5. és február 18. között 105 ország 60 443 lakosát kérdezte meg a 2025-ös adakozási szokásairól; az egyes nemzeti minták jellemzően 250 és 1000 felnőtt között mozogtak.
A felmérés szerint Európában a legbőkezűbb országok közé tartozott Írország és Románia. Kifejezetten a jótékonysági szervezeteknek adott adományokat nézve Írországban és Hollandiában volt a legmagasabb az adakozók aránya. A jövedelemhez viszonyított adományozás tekintetében Románia szintén az élmezőnyben végzett: mindhárom országban átlagosan a jövedelem mintegy 0,4 százalékát fordították jótékonysági célokra.
A CAF adatai szerint 2025-ben Írországban a lakosság több mint kétharmada adott jótékonysági szervezetnek, valamivel többen, mint Hollandiában.
Románia képe egészen más: ott csak a lakosok 27 százaléka adományozott jótékonysági szervezetnek, ugyanakkor az adományok összege így is elérte a jövedelem 0,4 százalékos átlagát.
Ha azonban az összes adományt nézzük – beleértve a vallási célú támogatást és a közvetlenül rászorulóknak adott pénzt is –, Románia az uniós rangsor élére került, a jövedelem átlagosan 0,9 százalékát ajánlva fel. Utána Horvátország következett 0,8, majd Írország 0,7 százalékkal.
A jövedelemhez viszonyított teljes adományösszeg Lettországban volt a legalacsonyabb, míg kifejezetten a jótékonysági szervezeteknek szánt adományok aránya Magyarországon és Szlovákiában volt a legkisebb.
Az EU egyetlen országa sem kerül be a világ tíz legbőkezűbbje közé
A blokk három legnagyobb gazdaságában – Németországban, Franciaországban és Olaszországban – az összes adomány 2025-ben átlagosan mindössze a jövedelem 0,4 százalékát tette ki.
Európa a legkevésbé bőkezű kontinens, ha az adakozást a jövedelem arányában mérik, jóllehet túlnyomórészt magas jövedelmű országokból áll. Az európaiak jövedelmük átlagosan 0,6 százalékát adományozták, szemben az 1 százalékos globális átlaggal.
Az EU-n kívül Ukrajna emelkedik ki: ott a lakosság 61 százaléka adott pénzt, az adományok pedig a jövedelem átlagosan 1,2 százalékát érték el.
A jelentés szerint szoros kapcsolat van aközött, hogy egy országban mennyit adományoznak az emberek, és aközött, mennyire erősnek érzik a helyi közösséghez tartozásukat.
Azokban az országokban, ahol a lakosság több mint 80 százaléka erős kötődést érez a közösségéhez, átlagosan háromszor annyit adományoznak, mint ott, ahol az emberek kevesebb mint fele érez így.
Kinek adakoznak az európaiak, és milyen ügyeket támogatnak?
Európában a legelterjedtebb forma a jótékonysági szervezetek támogatása volt: a lakosság 38 százaléka ilyen módon adományozott. További 26 százalék közvetlenül rászoruló embereknek adott, míg 14 százalék vallási szervezeteket vagy vallási célokat támogatott.
Világszerte ezzel szemben a közvetlen adakozás volt a leggyakoribb: 36 százalék adott pénzt közvetlenül rászorulóknak.
Az adományozók több mint egyötöde, 22 százalék olyan szervezeteket támogatott, amelyek több országban is tevékenykednek. Az európaiak szintén kedvelik a nemzetközi jótékonysági szervezeteket; Norvégia és Svédország az a két ország, ahol az adományozók több mint fele ilyen, határokon átívelően működő szervezetet támogatott.
Az európai adományozók körében a legnépszerűbb ügy a gyerekek és fiatalok támogatása volt: az adakozók 29 százaléka ezt a célt választotta.
Globális rangsor
A legbőkezűbb és a legkevesebbet adakozó országok közötti különbség feltűnően nagy.
A jelentés szerint Nigéria végzett az első helyen a világ legbőkezűbb országainak rangsorában: az ott élők átlagosan jövedelmük 2,8 százalékát adták jótékonysági célokra, vallási szervezeteknek vagy közvetlenül rászorulóknak.
A kontraszt Európával különösen éles: a globális top tízben kizárólag alacsony vagy alsó-közepes jövedelmű országok szerepelnek, miközben a kontinensek közül Európában a legalacsonyabb az adakozás jövedelemhez viszonyított átlagos aránya.
A tíz legbőkezűbb ország közül nyolc Afrikában, kettő pedig Ázsiában található. Ezekben az államokban a lakosság 80 százaléka adományozott – szemben a 61 százalékos globális átlaggal –, és átlagosan jövedelmük 2,1 százalékát adták, vagyis több mint kétszer annyit, mint a világátlagként mért 1 százalék.
Az itt élő adományozók az általuk felajánlott összegek csaknem felét, 45 százalékát közvetlenül rászoruló embereknek és családoknak adták.
A skála másik végén Japán áll, ahol az emberek átlagosan jövedelmük 0,2 százalékát adományozták – ez a legalacsonyabb arány a vizsgált 105 ország között.
A két ország közötti gazdasági szakadék szembetűnő: Japán egy főre jutó nominális GDP-je nagyjából 28-szorosa a nigériainak.
Japánban mérték a legalacsonyabb bizalmat a jótékonysági szervezetek iránt is: az átlagos bizalmi szint mindössze ötös volt egy tízes skálán. 2025-ben a lakosságnak csak 15 százaléka adott kifejezetten jótékonysági szervezetnek.
A felmérés szerint az adományozástól tartózkodók öt emberből kettő, vagyis 39 százalék azt mondta, azért nem ad, mert nem engedheti meg magának – messze ez volt a leggyakoribb indok. A jelentés arra is rámutat, hogy éppen a magas jövedelmű országokban élők mondták a legnagyobb arányban, hogy nem telik nekik adakozásra: arányuk 44 százalék volt, szemben a többi ország 37 százalékával.
A második leggyakoribb ok az volt, hogy inkább más módon szeretnének segíteni; ezt 17 százalék említette. E csoport tagjai többségükben arról számoltak be, hogy tárgyi adományokkal segítettek, önkénteskedtek vagy adománygyűjtést szerveztek.