A közel-keleti zavargások ugyanis megemelik az üzemanyag- és műtrágyaárakat, lehetővé téve a kormányok számára, hogy sürgősségi támogatásokkal segítsék a gazdálkodókat, a fuvarozókat és az ipart.
Az Európai Unió enyhíti szigorú állami támogatási szabályait, hogy segítsen az üzemanyag-függő ágazatoknak megbirkózni a megugró energiaárakkal és a közel-keleti válság egyéb gazdasági következményeivel – jelentette be szerdán az Európai Bizottság.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A sürgősségi, rövid távú intézkedések lehetővé teszik a tagállamok kormányainak, hogy a mezőgazdasági termelők, halászati vállalkozások és közúti fuvarozók számára az üzemanyagok és műtrágyák többletköltségeinek akár 70%-át is támogassák.
Az intézkedések „célzott, ideiglenes és arányos válaszlépések, amelyek segítenek megóvni az európai vállalkozásokat a közel-keleti konfliktus közvetlen hatásaitól” – mondta Teresa Ribera, az Európai Bizottság alelnöke.
A közel-keleti háború kezdete óta – amely gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorosot – a gazdák a magas műtrágya- és üzemanyagárakkal küzdenek, míg a halászok mérlegelik, hogy a nyílt tengeren tett minden egyes út megéri-e az elfogyasztott üzemanyagot.
A közlekedési vállalatok is küzdenek az árak emelkedésével, és vagy magukra vállalják a költségeket, vagy továbbhárítják azokat, vagy pedig visszafogják a működésüket. Az energiafüggő iparágak egész Európában a gyártósorok lelassulásával kénytelenek szembesülni az áramárak emelkedése miatt.
Ribera azt is elmondta, hogy a Bizottság mostantól lehetővé teszi az EU-tagállamok számára a nehézipar támogatását azáltal, hogy az energiaköltségek akár 70%-át is ellentételezhetik, szemben a jelenlegi állami támogatási szabályok által megengedett 50%-kal.
A kormányok a helyi szükségletek alapján szabhatják testre a vállalkozásoknak nyújtott támogatást, míg a kis fuvarozók, a mezőgazdasági termelők és a halászok minimális adminisztratív terhek mellett igényelhetnek legfeljebb 50 ezer euró összegű átalánytámogatást – magyarázta Ribera.
„A keret lehetővé teszi a kormányok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak a leginkább veszélyeztetett európai vállalkozásokra gyakorolt közvetlen kedvezőtlen hatások enyhítésére, miközben megőrzik az egységes piacon a verseny egyenlő feltételeit” – hangsúlyozta.
A tisztviselők szerint a vállalkozásoknak a következő két hónapban meg kell kapniuk a pénzügyi támogatást, bár a kifizetések gyorsasága a nemzeti kormányoktól függ.
A verseny egyenlő feltételeinek biztosítását célzó szabályok
Az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályok általában megakadályozzák, hogy a nemzeti hatóságok támogatásokat, kölcsönöket vagy adókedvezményeket nyújtsanak bizonyos vállalatoknak, amennyiben ez torzíthatja a versenyt. A cél az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a tagállamok között.
A december végéig érvényben lévő új intézkedések lehetővé teszik a kormányok számára, hogy pénzügyi segítséget nyújtsanak – például támogatások, adókedvezmények és állami garanciák formájában –, miközben a kedvezményezetteknek csupán a költségeket kell becsülniük, részletes igazolások benyújtása nélkül.
„Az egyes kedvezményezetteknek nem kell bemutatniuk a benzinkútról származó egyedi nyugtákat” – mondta egy uniós tisztviselő.
Ugyanakkor vannak olyan félelmek, hogy a kormányzati beavatkozást lehetővé tevő új intézkedések torzításhoz vezethetnek az uniós piacon: a kritikusok szerint ez nagyrészt azokat a nagyobb tagállamokat fogja előnyben részesíteni, amelyek rendelkeznek a vállalkozásaik támogatásához szükséges fiskális kapacitással, nevezetesen Németországot.
Németország volt a legnagyobb kedvezményezettje az enyhített uniós állami támogatási szabályoknak: a Bizottság adatai szerint 2022 óta az összes jóváhagyott támogatás mintegy fele rá jutott. Csak 2022-ben 73,67 milliárd eurót – az EU teljes összegének körülbelül egyharmadát – különített el, és 2023-ban is hasonlóan magas szinten tartotta a kiadásokat. Ez a támogatási szint messze meghaladja Franciaországét és Olaszországét, ami aggodalmakat kelt egy esetleges támogatási verseny kialakulásával kapcsolatban az EU-n belül.
A Bizottság alelnöke azt is kijelentette, hogy az állami támogatás nem indokolt, ha nincs piaci zavar, amelyet kezelni kell, és hozzátette: a mostani bejelentés „válasz arra, amit a legmagasabb politikai szinten és a fővárosokból kértek”.
Hozzátette, hogy a válság és az üzemanyagárak ugrása azt mutatta, hogy az energiaátállás továbbra is „a leghatékonyabb stratégia Európa autonómiája, növekedése és ellenálló képessége szempontjából”.
„Mindazonáltal az energiaárak közelmúltbeli emelkedése azonnali választ igényel” – mondta, hozzátéve, hogy az új szabályok „könnyen alkalmazható megoldásokat” tesznek lehetővé.
Mindazonáltal Greg Van Elsen, a Climate Action Network Europe elnevezésű NGO vezető iparpolitikai koordinátora azt sugallta, hogy az intézkedések ösztönözhetik a földgáz iránti nagyobb keresletet.
„Ezek az ideiglenes tiszta ipari állami támogatási keretrendszer-változások azzal a kockázattal járnak, hogy milliárdokat költenek a fosszilis alapú energiaköltségek támogatására, ahelyett, hogy felgyorsítanák Európa tiszta ipari átállását” – mondta Van Elsen az Euronewsnak. Véleménye szerint a dekarbonizációs feltételek hiánya „rövid távú megoldást” jelent, nem pedig strukturális megoldást az energiaigényes iparágak számára.